ABSZTRAKT:

Az előadás „A béke nyelvének felfedezése” című projektet és az annak eredményeként létrejött könyvet mutatja be. A projekt az Erasmus+ program támogatásával valósult meg. A módszertan a szociodráma eszköztárán alapult, melyet a résztvevő szakemberek marginalizált fiatalok csoportjaival dolgozva alkalmaztak a volt Jugoszlávia országaiban (Horvátország, Szerbia, Montenegró, Szlovénia, Bosznia-Hervegovina) és Skandináviában (Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia). Az egy éves projekt során a résztvevők tizenkét online foglalkozást dolgoztak ki három órás webináriumok és egy 5 napos tavaszi kurzus formájában, mely a Zadari Egyetemen (Horvátország) valósult meg. A projekt célja az volt, hogy hozzájáruljon a konfliktusokkal küzdő közösségek és társadalmak átalakításához, a traumák gyógyításához és a hosszú távú béke megteremtéséhez a szakemberek továbbképzése révén.

Tanulási célok:

• a szociálpszichodráma és az azt alátámasztó elméleti keretrendszer megismerése.
• jobban megismerni a diszkriminált és marginalizált csoportokkal dolgozó szakemberek munkáját.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Akármilyen országban élünk is, legyen az gazdag vagy szegény, modern demokrácia vagy 21. századi populista oligarchia, a csoportokkal végzett munkánk mindig is a hatalom mágneses erőtereiben zajlik. A hatalmi rendszerek: a kormányzás, a politika, a szabályozás, az intézményrendszer, a kulturális normák és gyakorlatok átitatják csoportjainkat, és csoportvezetőként áthatják saját belső világunkat is. A hatalom mágneses terei feszültséget generálnak, feltöltik a csoporttagokat és a vezetőt is, és mi ebben a térben végezzük munkánkat.

A workshopon a csoportmunka facilitálásához keresünk adekvát szerepeket a szociodráma eszközeivel azokban a helyzetekben, amikor a hatalom olyan különböző formáival konfrontálódunk a csoportfolyamat során, mint amilyen a háború, a klímakatasztrófa, a globális kizsákmányolás, a társadalmi igazságtalanság, elhibázott szabályozás, elnyomó szervezeti gyakorlatok, autokratikus rezsimek, populizmus, diszkrimináció, szegregáció, csak hogy néhányat említsünk.

Miként tudunk túllépni a hagyományos, semleges, mindentudó elbeszélő működésen és miként tudjuk összeegyeztetni a csoportfacilitátor szerepét azzal a felelős, résztvevő állampolgári szereppel, amelyik értékek mellett elkötelezett és amelyik kész arra, hogy cselekedjen és a konfliktusokban állást foglaljon? Hogyan tudunk fenntartani egy nyitott teret a különböző nézőpontoknak, miközben nem veszítjük el önazonosságunkat, mégis képesek maradunk arra, hogy a csoportfolyamatban alakítsuk és amennyiben az adekvát, megváltoztassuk álláspontunkat?

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A Magyar Pszichodráma Egyesület PERFORMERS nemzetközi szociodráma projekt keretében (2016-2021) egy újszerű szociodráma módszertan került kidolgozásra, hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő intézményekkel együttműködve. 2022 óta ezt a módszertant számos intézményben – iskolákban, gyermekotthonokban, javítóintézetekben, családok átmeneti otthonaiban, egyéb szervezeteknél – alkalmazzuk és folyamatosan fejlesztjük. Egy olyan traumatudatos csoportmódszertan került kidolgozásra, amely a szociodrámát és a gyermekpszichodrámát integrálja, továbbá az egyes intézmények speciális körülményeihez és igényeihez alakítható.

2022-ben munkacsoportunk megalapította a Hatókör Műhelyt. Ezáltal egy olyan független, interdiszciplináris szakmai közösség jött létre, amelynek célja, hogy a szociodráma eszközével segítse az oktatási és szociális intézményeket a biztonságos és támogató környezet kialakításában.

Workshopunk résztvevői sajátélményű tapasztalatot szerezhetnek az általunk alkalmazott gyermek-szociodráma módszerről. Átélhetik, hogy miképp dolgozunk a csoportokkal és hogyan teremtünk olyan környezetet az egyes intézményekben, amely segíti a sérülékeny fiatalok mindennapjait és fejlődését.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A workshopunkon bemutatjuk az „Interjú a Földdel” Erasmus+ projekt keretében kifejlesztett innovatív programot, amely a természet és az ember közötti kapcsolat mélyítését tűzte ki célul. Ebben a programban a szociodráma, ökopszichológia, művészetek és playback színház módszereit egyesítettük, hogy egy gyakorlatorientált és inspiráló élményt nyújtsunk, amely elősegíti a résztvevők természethez való mélyebb kapcsolódását és tudatosságát. A workshop résztvevői aktív részesei lesznek egy olyan folyamatnak, amelyben négy különálló, de összekapcsolódó módszertani megközelítés ötvözése révén fedezhetik fel a természet és az ember közötti kapcsolat új aspektusait. A workshopunk célja, hogy bemutassa, miként nyújthat az emberi érzékenység, kreativitás és a természettel való interakció egyesítése új lehetőségeket a természethez való kapcsolódás és a környezettudatosság terén.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A háború traumája olyan megküzdési mechanizmusokat élesztett fel Ukrajnában, amelyek békeidőben láthatatlanok voltak az ukrán társadalomban. 2022 márciusában és áprilisában két olyan jelenséget lehetett megfigyelni, amely rávilágított egy megsemmisítésre ítélt nemzet társadalmi és kulturális túlélési mechanizmusainak természetére.

• A konszolidáció: olyan csoportok tömeges kialakulása, amelyek az egymás felé fordulás és a védekezés aktív megszervezésén alapulnak. Az emberek összefognak, hogy a hadseregnek ellátást és felszereléseket biztosítsanak, hogy a sebesülteket, az áldozatokat, az evakuálásra kerülőket segítsék, hogy egy védőhálót alakítsanak ki.
• A művészeti kifejezésmódok megjelenése: az elődöktől örökölt népi hagyományt a leszármazottak felélesztik. Manapság számtalan népdalt éneklünk, meséket, mítoszokat mondunk a hétköznapokban és előkerül a látszólag rég elfeledett díszítés az öltözékeinken. A kortárs művészet is erőre kap, hogy megörökítse a küszködések tapasztalatait.

E jelenségek talán univerzálisak: a fenyegetettség időszakában minden embercsoport a legmélyebb, régebbi kulturális mintáihoz, narratíváihoz, mítoszaihoz nyúl vissza. Az élet ereje és az egység ereje is abban rejlik, hogyan sikerül kapcsolódnunk kultúránk gyökereihez, hogy mindenkor felismerjük a nemzetek és népcsoportok belső erejét. Ezen a szociodráma workshopunkon kultúráink gyökereit vizsgáljuk a különböző nemzetiségű résztvevőkkel. Az alkotás révén kapcsolódási pontokat és az egységet keressük. Különböző művészetterápiás eszközöket használunk majd, amelyek segítségével a résztvevők azonosíthatják a számukra kapaszkodót jelentő kulturális jellegzetességeket, és felismerhetik az ezekben előkerülő hasonlóságokat és a különbözőségeket.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Workshopunk segít abban, hogy a résztvevők tudatosítsák a munkahelyi feszültségekre és a frusztráló helyzetekre adott válaszaikat és újszerű egyéni stratégiákat próbáljanak ki. Ezen keresztül mutatjuk be, hogy miképp lehet szociodramatikus technikákat alkalmazni vállalati környezetben, a coaching során, a tréningeken és vezetőfejlesztésben, hogy minél humánusabb szervezetek jöjjenek létre.

A workshop felépítése: rámelegítő gyakorlatokkal megkeressük a csoportot foglalkoztató közös témákat. A csoportvezető segítségével a csoport kitalálja a játékszituációt, majd egy csoportcentrikus szociodráma játékban eljátssza. Zárásként ismét kognitív szinten beszéljük át a történéseket és azonosítjuk a különböző újszerű viselkedésformákat, illetve azt, hogy egy konkrét jövőbeni szituációban miképp működtethetőek.  Wiener és Sprague nyomán, akik társadalmi beavatkozások mellett hangsúlyozzák a szociodrámának a tanulási módszer funkcióját, a szociodrámát egy csoportban történő, társas tanulási tevékenységként fogjuk fel.  E vonatkozásában a szociodráma segíti jobban megérteni a társas (intézményi, csoportos) szituációkat. A résztvevőknek több ismerete lesz saját és mások szerepeiről ezekben a helyzetekben, valamint a módszer támogatja az érzelmek kifejezését, mely emocionális felszabadulást vagy katarzist jelenthet. Ez a megközelítés új felismeréseket hozhat a csapatépítésbe és a szereptréningbe. Lehetővé teszi a csoporttagoknak, hogy kapcsolódjanak egymáshoz és biztonságos teret hoz létre, hogy megosszák tapasztalataikat.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSTRACT:

Annak ellenére, hogy a pszichodráma megalkotója már az 1946-ban megjelent “Psychodrama” című könyv első kötetében teljesen egyértelműen fogalmazott pszichodráma és szociodráma elválaszthatatlan elméleti kapcsolatáról, e két területet különválasztása még ma, majd 80 évvel később is bevett gyakorlat. Az említett könyv 8. részét Moreno a szociodrámának szánja, és így fogalmaz: “Amikor az egyéneket közösségi szerepeik és szerepviszonyaik kollektív reprezentánsainak tekintjük és nem privát szerepeikkel és kapcsolataikkal foglalkozunk, a pszichodráma ‘szocio-pszichodrámává’ vagy röviden ‘szociodrámává’ válik. Sajnos még a nemzetközi kongresszusok és konferenciák is függetlenként kezelik a dráma e két formáját. Ezt a témát nem kerülhetjük meg! A workshopon azt tapasztalhatják meg a résztvevők, hogy egy személyes pszichodráma játék, amit a csoport termel ki egy rámelegedés során, miképp fordítható valódi szociodrámába. Arra számítunk, hogy e tapasztalat nyomán a résztvevők (a) alapvető belátásokra jutnak privát és a kollektív szerepek különbségéről, és (b) ötleteik születnek, hogy miképp hozzák létre azokat a csatornákat, amelyek pszichodrámát és szociodrámát összekötik, és lehetővé teszik, hogy közösségi szerepeinkben is láthatóbbá váljunk.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

Az idegrendszerünk képes túlterhelődni a fizikai és pszichológiai biztonságunkat fenyegető veszélyektől. Hogyan válunk áldozatokból erőforrásokkal bíró túlélőkké? Workshopunk a szomatikus (bottom-up) és kapcsolati (top-down) megközelítéseket használja majd annak érdekében, hogy eljussunk ezekhez az erőforrásokhoz. Két eljárást fogunk kombinálni: a mindfulness-t és az erőszakmentes kommunikációt. A résztvevők ezen erőforrásokkal alkotnak közösen egy szociodrámát, figyelembe véve, hogy ezek hogyan tapasztalhatóak meg a dráma háromszög szerepeiben: áldozat/túlélő, megmentő, üldöző.

A workshop tanulási céljai, hogy a résztvevők megismerjék e két erőforrást a fizikai és pszichológiai biztonság kialakításához, illetve, hogy a dráma háromszög minden szerepéről tapasztalatot szerezzenek.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Terapeutaként és csoportvezetőként általában az előnyeit hangsúlyozzuk annak, ha valaki egy csoport részévé válik. Ezt azért tesszük, mert ismerjük a mély folyamatot, amit a csoportok lehetővé tesznek az egyén és a közösség számára. A csoportot a kívánatos változás alapvető eszközének tekintjük. De mi történik az egyes csoportok között? Európában és az egész világon tapasztaljuk, hogy hatalmas összeütközések vannak politikai, vallási, illetve etnikai alapon csoportok között. Ezen ütközések hatásai tsunamikra hasonlítanak, amelyeket mindenki megérez a saját országában, a saját közösségeiben. A workshopon e gondolatmenet nyomvonalát követjük, hiszen a csoportok valamikor összehoznak bennünket, máskor azonban épphogy szétszakítanak és elválasztanak egymástól. A workshop során a részvevők különböző találkozások és szerepcserék révén szereznek tapasztalatokat a folyton változó pozíciókról, amilyen napjaink valósága is. A szociometria eszközeit, a spektrogramot és szociogramot használva, J.L. Moreno nyomdokaiba lépünk. Célunk, hogy cselekvésorientált megértésre jussunk azzal kapcsolatban, hogy miképp tudjuk a csoportokban rejlő potenciált jó dolgok létrehozására, kapcsolódások megteremtésére és nem megosztásra használni. Ehhez spontaneitásunk és kreativitásunk felélesztésére lesz szükség, hiszen, ahogy Moreno mondja: „a kérdés, hogy miképp lehet előhozni a maximális spontaneitást mindenkiből, annak érdekében, hogy a szerveződések alapjai emberek és emberek, illetve emberek és dolgok között feltáruljanak” (Moreno 1937).

A workshop során a résztvevők megélhetik a csoport nyújtotta melegséget, ugyanakkor szembesülnek azokkal veszélyekkel is, amelyet a csoportok az egyének és közösségek számára jelenthetnek. Abban bízunk, hogy a műhelymunka révén csoportvezetőkként, illetve terapeutákként könnyebben azonosítjuk a csoportok kapcsán felmerülő káros, sérülést okozó folyamatokat, és ennek révén olyan párbeszéd jöhet létre, amely a csoporthatárokon túl összeköt egyéneket és társadalmakat.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A szociátria a társadalom gyógyításának tudománya (Moreno, 1955). Moreno szociátriája a nagycsoportok és társadalmi viszonyok gyógyítására szolgál. A szociátriai gondolkodás jelenti a szociodráma alapjait, ez áll kidolgozásának hátterében. A szociometria patológiás formáira vonatkozó szociátriai tudás a csoportok abnormális szerveződéseiből származik, és egyszerre jelent diagnózist és prognózist, prevenciót és kezelést a deviáns csoportviselkedésekkel kapcsolatban. Az egyén mentális egészsége nagy mértékben összefügg a társadalom mentális egészségével, amelyben él. Ezek kölcsönösen hatnak egymásra. A társadalmi struktúra változása függ a kulturális változástól. A kultúra változása pedig a szerepek átalakításán keresztül lehetséges. A szerepek kollektív vonatkozásai kölcsönhatásban vannak azok személyes aspektusaival is. Mindezeket figyelembe véve hogyan alkothatunk új kollektív jövőképeket?

“A szociodráma egy mély dramatikus akciómódszer, amely a csoportközi viszonyokkal és a kollektív ideológiákkal foglalkozik” (Moreno 1943). 

A workshop során, miközben felfedezzük egy új társadalom mozgatórugóit, az egyének szerepei is nagy jelentőséget kapnak. A workshop műfaja “pszichoszociodráma” lesz.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

Az éhezés, a nyomor, az üldözés elől menekülők számára különösen, de a más hátrányokkal küzdő embertársaink számára is kulcskérdés, hogy be- és elfogadjuk-e őket? Megnyitjuk-e magunkat és javainkat előttük, akarjuk-e érteni őket és helyzetüket? Úgy tekintünk-e a másik értékeire, méltóságára, mint a sajátunkéra? „Mert éhes voltam, és adtál enni. Idegen voltam, és te befogadtál”

Az ember világban való létét reflektáló szentírási felfogásból következően, a bibliodráma – hasonlóan a szociodrámához – a mindenkori élethelyzetek visszásságait meghaladó törekvések egyik fontos médiuma. A jelen esetben például azt próbáljuk megmutatni, hogy miként válhat egy bibliai történet társadalmi méretű feladatok megoldásának inspirálójává, hogyan segít az abban feltáruló szociális helyzet személyes átélése egy közösséget abban, hogy érzékenyebben mozgósítsa erőforrásait a felelősségvállalásra.

Kezdő történetünk egy lenyűgöző interkulturális-interetnikus esemény: „Abban az időben, amikor a bírák uralkodtak,… [a] éhínség volt az országban. Egy férfi tehát a júdai Betlehemből feleségével és két fiával együtt egy időre Moáb vidékére költözött {…} Moábita nőket vettek feleségül.” (Ruth 1,1-5.)

Workshopunk első részében az elbeszélés ott és akkor szociális kontextusának átélésére-reflexiójára kerül sor, a rákövetkező részben pedig közösen megalkotjuk a kiinduló szituáció itt és most valóságát. Közben különösen figyelünk a mindenkori emberközi viszonyokban rejlő közös alapokra, a megértés, a szolidaritás, a befogadás, a szubszidiaritás eszméinek szempontjaira. Kísérletet teszünk az ökumenikus és interkulturális attitűd örömeinek és feladatainak átélésére, arra, hogy miként és mennyire válhat életté bennünk és általunk a szentírási igazság: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.” (Máté 7, 12.)

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Amikor 2022 őszén elindítottuk pedagógus továbbképzésünket, a státusztörvény árnya már ott lebegett a tanárok feje felett (egy olyan törvény, amelyet nemrégiben vezettek be Magyarországon, és tovább korlátozta a tanárok mobilitását és személyes jogait), néhányan tüntetéseken vettek részt, mások alternatív munkát kerestek. Sok tanári közösség széttöredezett, miközben tanárok és diákok még az online tanítási időszak okozta nehézségekkel küzdöttek. Ezen bizonytalan időszak közepette nem voltunk biztosak benne, hogy van-e igény még egy továbbképzési programra, ezért ingyenes workshopokat szerveztünk, és meglepetésünkre, a rendelkezésre álló helyek néhány nap alatt beteltek, majd képzésünkre is számosan jelentkeztek.

60 órás akkreditált képzésünk két fő célt tűzött maga elé. Egyrészt, hogy megismertessük a pedagógusokkal a szociodráma demokratikus működésmódját és szemléletét, amelyek szerintünk alapjául szolgálnak egy demokrácián alapuló társadalomnak és oktatásnak; másrészt, hogy olyan akciómódszertani technikákat tanítsunk, amelyeket a tanárok mindennapi munkájuk során könnyen alkalmazhatnak.

A képzés egyediségét az adta, hogy a budapesti Radnóti Színház és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia- és Kommunikáció Tanszéke együttműködésében jött létre. Ez lehetőséget teremtett arra is, hogy abban segítsük a tanárokat, hogyan tudnak közelebb hozni egy színházi élményt a digitális kultúra feszített tempójához szokott diákokhoz.Workshopunkon bemutatjuk, hogyan lehet bevonni és motiválni a diákokat szociodráma segítségével. Megmutatjuk azokat a – tanárok visszajelzési alapján legsikeresebbnek tartott – technikákat, amelyek felébresztik a diákok kreativitását, és kizökkentik őket a passzív tanulási gyakorlatból. A workshopon egy színházi jelenetből indulunk ki, és azt nézzük meg szociodramatikus eszközökkel, hogyan vonatkoztatható a jelenet aktuális, a diákokat közvetlenül érintő, közösségi és társadalmi kérdésekre.

A workshopon való részvétel ötleteket nyújt arra, hogyan lehet a diákokat a szociodráma segítségével:

• aktívabbá tenni  az osztályteremben;
• kritikai gondolkodásra nevelni;
• növelni empátiájukat,
• növelni az önbizalmukat;
• felébreszteni kreativitását, tanulmányozni az őket érintő kérdéseket egy színházi előadás feldolgozása révén.

AZ ELŐADÓKRÓL: