ABSZTRAKT:

Moreno úgy tekintett a szociodrámára, mint a társadalomkutatás kitüntetett eszközére. A módszer változatos hátterű társadalmi csoportokban való, széleskörű alkalmazhatóságát megtapasztaló dramatisták jelentős része osztja ezt a meggyőződést. A korábban jellemző, a módszertől magától alapvetően független, különböző tudománytörténeti okokhoz köthető késlekedés ellenére, az akadémiai szféra is egyre nyitottabbá válik a dramatikus eszközök kvalitatív kutatási módszerként való használatára.

A Drama as Academic Research (DAR) Kutatócsoport egy nemzetközi csoport, amely különböző tudományterületek kutatóiból áll, akik maguk is gyakorló dramatisták. A DAR tagjai arra hívják az érdeklődő akadémiai kutatókat és dramatistákat, hogy a dráma segítségével közösen tárják fel a tudástermelés lehetőségeit, feltételeit és különféle módszertani kérdéseit. A műhelymunka célja feltérképzeni, hogyan aknázhatók ki a társadalomtudomány számára a dráma kínálta lehetőségek a társadalmi valóság megértésében.

A workshop a drámából nyerhető tudás ismeretelméleti kérdéseivel foglalkozik: érvényességi, etikai, a kutatói szerepkörhöz kötődő kérdésekre keressük a választ. Összegyűjtjük mindazokat a dilemmákkal, amelyekkel a drámának mint adatgyűjtési eszköznek a használata során találkozhatunk, és feltérképezzük azokat a területeket, amelyeken a dramatikus módszerek eltérnek a hagyományos kutatásmódszertani gyakorlatoktól.

Szeretettel várunk mindenkit, aki csatlakozna hozzánk ebben az együttműködésben!

Tanulási célok: A résztvevők megértik a drámamódszerekkel kapcsolatos akadémiai kutatás szükségleteit és feltételeit, és betekintést nyernek a dráma mint kutatási eszköz kihívásaiba és lehetőségeibe az adatok érvényessége, a kutatási etika, az átvihetőség, és egyéb szempontokból.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A workshop betekintést nyújt a szociális munka keretében, bevándorló közösségekben alkalmazott szociodráma technikákba. A szociodráma módszerét bevándoló fiatalokkal a szociális tanulás és a mentális egészség megtámogatására lehet használni, annak érdekében, hogy jobban felismerjék az akadályokat, és bővüljön repertoárjuk, illetve stratégiáik a jövőjük felépítéséhez új hazájukban. Teoretikus háttér: A fiatal bevándorlók és kevéssé strukturált családjaik valamiféle “személyiségzavarban” szenvednek, amely együttjár a mentalizációs képességek és a mentális egészségükre való odafigyelés hiányával, és a társadalmi és munkahelyi struktúrákba való beilleszkedés súlyos nehézségeivel. E nehézségekben, legjobban a számukra kialakított specifikus szociális szolgáltatások tudják segíteni őket, amelyek magukban foglalják a szociális tanulást és oktatást, a csoportos szociodramatikus beavatkozásokat, a képzés és a munkakeresés támogatását és a pszichodramatikus mentálhigiénés segítségnyújtást. 

A workshop révén a résztvevők megértik a munkaerőpiacra belépő bevándorló fiatalok pszichoszociális hátterét. A résztvevők kipróbálnak különböző szociodramatikus és mentalizációs technikákat, melyeket a bevándorló csoportokkal folytatott gyakorlatban alkalmazható.

A workshopot prezentáció követi, amely Magyarországon és Spanyolországban megvalósult projektek kapcsán mutatja be, hogy a szociodráma és az akciómódszerek hatékony eszközök lehetnek a marginalizált helyzetben lévő fiatalok támogatására a munkaerő piaci belépéskor. E projektek hasonló célcsoportokat érintenek (bevándorló fiatalok) és támogató szerepekben szakembereket is bevonnak (szociális munkásokat, oktatókat, pszichológusokat). A csoportok tagjai szociális, gazdasági és kulturális hátterükből következően sokféle akadállyal szembesülnek a munkavállalás kapcsán és amikor független életet szeretnének élni. A szociodramatikus technikák alkalmazása segíti ezen akadályok azonosítását, motiválja a munkahellyel és a családi közeggel kapcsolatos új stratégiák kipróbálását, és támogatja őket egy nagyobb fokú önállóság kialakításában, hogy megteremtsék saját jövőjüket.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

AI, klímakatasztrófa, háborúk, betegségek, kapitalizmus – számos átalakulás és válság, amelyek szétzilálják és rángatják társadalmainkat, intézményeinket, szervezeteinket, közösségeinket, és egyéni szinten minket magunkat is. Párhuzamos világok jönnek létre és ütköznek egymással. E jelenség megváltoztatja a szociodrámát és a szociodramatikus közösséget magát is. 

Workshopunk keretében a válságok és átalakulások dinamikáira és összefüggéseire próbálunk ránézni. Hogyan hat ez a szociodramára? Akcióban fogjuk vizsgálni ezt a kédést. A szociodráma, a Társadalmi Jelenlét Színház (Social Presence Theatre – SPT) és a rendszerállítás módszereit kombinálva vizsgáljuk majd hogy miképp érintik közösségünket és módszerünket e szimultán jelenségek. Az SPT technikákon alapuló rámelegedést követően, a fenti témákat vizsgáljuk majd. Az egyes kiscsoportok szociodramatikus kérdéseket fogalmaznak meg, és meghatározzák a témában releváns szereplőket. Ezután – ahogy a sokdimenziós rendszerállításnál történik – egy segítő csoport megmutat egy akciót a közös színpadon, amely egyidejűleg hat minden kiscsoportra. Állítás helyett viszont, mi egy SPT formát fogunk alkalmazni, amelyet Falunak hívnak. 

Hogy hangzik? Biztosan furcsán. Sétálunk, megállunk, leülünk, lefekszünk, körbe forgunk. Nevetünk és a komor témák ellenére jól érezzük magunkat.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Ez a workshop azt mutatja be, hogyan használhatjuk a szociodrámát az idegennyelv oktatás keretében. Az osztály résztvevői természetesen emberi lények és ekként is dolgozunk velük. Módszerünk a nyelvtanulást segítő pszichodramaturgia (PDL), amely Moreno fejlődés- és ideális működés koncepcióira épít. Kulcsa a kreativitás.

Moreno szerint a spontaneitás tanulható és gyakorolható. Ezt tesszük programunk során.

 A PDL a találkozáson (encounter) és az itt és moston alapuló pedagógiai módszer. A résztvevők nem tanulják a nyelvet, hanem a találkozás eszközeként használják. Arról szól, hogy használják, legyenek benne, éljenek az idegen nyelvben. Az oktató a kereteket és a biztonságos teret biztosítja, és végig abban támogatja a résztvevőket, hogy ki tudják fejezni magukat.

Workshopunk lehetőséget teremt annak megtapasztalásra, hogyan zajlik a nyelvtanulás a PDL módszerrel, amely pedagógiai alapokra épít, és a résztvevők illetve a csoport számára releváns tartalmakkal dolgozik.

A workshop résztvevői képesek lesznek a szociodramatikus szerepépítés és szerepjáték alkalmazására a idegennyelv tanításban, jobban fogják érteni, hogy a nyelvtanulás miképp is történik,  praktikus eszközöket kapnak a találkozások (interakciók) facilitálására az idegennyelv órákon.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A workshopon a szociodráma módszerével dolgozzuk fel a mesékben megjelenő archetipikus üzeneteket, melyek szinergiát mutatnak ökopszichológiai összefüggésekkel.

Ezen alkalommal A bölénylány és barátja a varjú című indián mesével dolgozunk (William Camus: Tűzmadarak – mesegyűjtemény). Az itt alkalmazott technika a J.L. Moreno-féle szociodramatikus és a J.Fox által fémjelzett playback- színházi eszközöket is használja. A mese értelmezés-elméletét az Antalfai Márta által megalkotott Kincskereső Meseterápiás módszer adja, mely erősen C.G. Jung analitikus elméletén alapszik. Ez a módszer egyesiti magában a pszichodráma és a jungi analitikus alapokra épülő meseterápia elemeit.

A workshopon saját lelki folyamatainkkal is dolgozunk, és miközben a kiválasztott mese szövetét használjuk alaptörténetnek, a mesében megjelenő, kiemelt interpszichés konfliktusok, krízisek kerülnek eljátszásra. A kiemelés a mesékben szimbolikusan megjelenő természetközeli helyszínekkel, szereplőkkel, és ezek emberre – a mese hősére, illetve a mesehős emberi kapcsolódásaira – gyakorolt hatásával foglalkozik.

Az eljátszás folyamán fontos tárgyakat, figurákat személyesitjünk meg, és így játsszuk el a szituációt. A szerepválasztás egyéni, a játék elején szerepfelvétel, helyszínépítés, a játék után feldolgozás, visszajelzés zajlik. A lejátszás során összes érzékszervünkkel dolgozunk. Ennek alapján olyan, eddig nem ismert részleteket tudunk meg magunkról és kapcsolódásainkról, melyek segithetnek problémáink felismerésében. A mesék különleges alaptémákat rejtenek, ősi szimbólumok, archetípusok, alapkonfliktus-minták jelennek meg bennük, melyek révén az egyéni tudattalanon túlmutató, kollektív tudattalanból is energiákat kaphatunk.

Jelen mese alapján az együttélés természet által meghatározott vonatkozásaira, a csoporthoz való tartozás, illetve a természet szükséges és elégséges használatának kérdéseire látunk rá.

Két jelenetet emelünk ki: Az egyikben a természetben felnőtt hősnő csoportba való visszatérésének nehézségeit vizsgáljuk. A másikban a természet örök adakozására történő kétféle emberi reakció jelenik meg: az egyik, ahol a kapzsiság és telhetetlenség az úr, és a másik, ahol a szükség és mértékletesség a meghatározó.

A két példa alapján ráláthatunk arra a mesékben alapvetésként mutatkozó elemre, hogy az emberi változások a természettel való szoros kapcsolódásban, mintegy lenyomatként mutatkoznak meg, ezzel szimbolikusan és tényszerűen is bizonyitva, hogy ember és természet elválaszthatatlan, sorsuk egymás függvénye.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A globális felmelegedés világában élünk, ahol gyakoriak a hurrikánok, a földrengések, az árvizek, és a tűzvészek. Vajon az isteneket kell hibáztassuk ezért?

Miért vannak ezek a természeti katasztrófák? Ezek is Isten tervének részei? Mi a mi kollektív felelősségünk a múltunkért és a közös jövőnkért?

J. L. Moreno úgy vélte, hogy mindannyian össze vagyunk kötve a teremtőhöz való kapcsolódásunkban. Szerinte a kreativitás a teremtőtől vagy istenségtől ered. A workshopon egy bírósági tárgyalás megrendezését ajánljuk a résztvevőknek, ahol az isteni entitást hallgatjuk meg a teremtésről és a világ jelenlegi állapotáról, hogy jobban megértsük, miképp dolgozhatnánk együtt azon, hogy visszafordítsuk mindazt, amit jelenleg tapasztalunk. A résztvevőknek lehetőségük lesz kiválasztani, hogy ki vagy mi szólítja meg az istenségeket, például a természet elemei és/vagy a különböző kultúrák képviselői. Kiválasztják a tárgyalás helyszínét, például egy konferenciát, egy közösségi központot, egy szabadtéri helyszínt vagy egy tárgyalótermet.

Tanulási célok:

• A közösségi cselekvőképesség fokozása aktuális konfortzónánkon túl.
• A hibáztatás kérdésének újrakeretezése.
• A szociodráma lehetőségeinek felismerése egy praxis alapú ökológia megteremtésében a változásért, és egy ezeken a praxisokon alapuló ökoszisztéma kialakításában, a társadalmi kérdések feltétele a beavatkozás érdekében.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A háborús időszak megpróbáltatásai közepette az ukrán pszichológusok és pszichoterapeuták számos kihívással szembesültek munkájuk során. Egy olyan új valóságban találtuk magunkat, amely megjósolhatatlan volt, és nem lehetett rá felkészülni.

Ahogy a klienseink, úgy mi magunk, pszichológiai segítséget nyújtó szakemberek is, szükségét éreztük az érzelmi feldolgozásnak, a támogatásnak és a kapcsolódásnak, valamint egy olyan szakmai kommunikációnak, ami képessé tesz bennünket, hogy megbirkózzunk azokkal az új kérdésekkel, amelyekkel munkánk során szembesülnünk kellett.

Ezért egy szociodráma csoportot alakítottunk Ron Wiener és Diane Adderley vezetésével.

Nekünk, a csoport tagjainak erőforrást jelentett, hogy a háború hosszú hónapjai alatt találkozni tudtunk, és a traumatikus események valóságát különböző szerepekben és hangokban ki tudtuk fejezni. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megvizsgáljuk a szörnyű eseményeket, hogy megértsük és elemezzük a saját magunkban, személyes és szakmai kapcsolatainkban, a társadalomban és a nemzetközi közösségben zajló folyamatokat. Azt is megfigyeltük, hogyan reprodukálódnak ezek a folyamatok a csoportban.

Menet közben kellett tanulnunk, és sok mindent sikerült elérnünk.

A workshop során:

• feltárjuk, hogy mi zajlott ebben az intim térben.
• A csoporttitok elvét betartva, egy olyan csoport munkájába kínálunk betekintést, amely a végtelen háborús hónapokban rendszeresen találkozott.
• Elmondjuk, hogy miképp mozdultunk el kitűzött céljainktól, a munkáinkból származó igényeinkre való reagálásig.
• Megosztjuk a felismeréseket, amelyekre a csoport a közös munka révén jutott.
• Tapasztalatainkkal megerősítjük a szociodráma módszer alkalmazásának fontosságát és hatékonyságát.
• Cselekvésre és találkozásra hívunk.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A workshop olyan kulcsfontosságú akciótechnikákat mutat be, mint a „feltáró szék”, a metaforák, szövegalkotási játékok, tárgyak vagy képkártyák használata. A workshop e technikák alkalmazásával járja körül az akadályok és segítő erők szociodramatikus feltérképezésnek lehetőségeit, annak érdekében, hogy elősegítsük a különböző közösségek, csoportok, és teamek számára a változást és kollektívájuk új jövőképének megalkotását. A workshop a csoportvezetők  „Facilitating Collective Intelligence, a Handbook for Trainers, Coaches, Consultants and Leaders” (Routledge 2029) című könyvéhez kapcsolódik. 

Az akciótechnikák mellett foglalkozni fogunk: (1) A szociodramatikus munka megkönnyítéséhez szükséges legfontosabb belső attitűdökkel; illetve (2) azokkal a kulcsmozzanatokkal, amelyek a kollektív intelligencia aktiválásához szükségesek a szociodramatikus munkában. 

A workshop  résztvevői: 

• Elsajátítanak egy belső hozzáállást, ami szociodramatikus munka fecilitálásához szükséges; 
• Megismerik egy kulcskérdés megfogalmazásának módját, amellyel aktiviálni lehet a közös intelligenciát a szociodramatikus munkában; 
• Felfedezik egy-egy akciótechnika használatát a szociodramatikus munka elmélyítése érdekében.

AZ ELŐADÓKRL:

ABSZTRAKT:

J. L. Moreno összekapcsolja az egyén és az emberiség identitását. Azt hangsúlyozza, hogy az egyén megváltása megvalósíthatatlan lenne, a „másik” egyidejű aktív középpontba állítása nélkül. Nem mindig könnyű a figyelmet egyszerre az egyéni és kollektív jelenségekre összpontosítani. 

A workshopunk egy szocio – pszicho – szodiodráma lesz, amely három szakaszra tagolódik:

1) Szociodramatikus megközelítés

 2) Pszichodramatikus szakasz 

3) Visszatérés a szociodramatikus megközelítéshez. 

Ez az eljárás segíti annak megértését, hogy miképp lehet integrálni a két módszertani formát anélkül, hogy kockáztatni kéne az összekeveredést és az összezavarodást. 

A foglalkozás révén a résztvevők képesek lesznek: 

• körvonalazni a szociodráma néhány alkotóelemét; 
• körvonalazni a pszichodráma néhány alkotóelemét; 
• megkülönböztetni a szociodrámát és a pszichodrámát

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

Különböző akciómódszerek, a szociometria és a szociodráma alkalmazásával a csoportban felmerülő gazdasági témákkal fogunk foglalkozni, legyenek ezek személyes vagy rendszerszintű kérdések. Teret és hangot adunk a különböző aspektusok megjelenésének. E megközelítés tudatosabbá tesz bennünket a tekintetben, hogy hozzáállásunk miképp formálja a pénzzel kapcsolatos döntéseinket, és segít minket adott szándékoltságú gazdasági rendszerhez vezető stratégiák kialakításában.

A workshop révén a résztvevők tudatosabbakká válnak gazdasági kérdésekhez kapcsolódó elképzeléseiket és viselkedésüket illetően és hazavihetnek néhány ötletet, amelyekkel a saját hatókörükben változásokat kezdeményezhetnek.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A szalutogenezis az egészség eredete, a patogenezis a betegség eredete. 

Hogyan segíthetünk a segítőknek, akik ugyanazon körülmények között élnek, mint az ügyfeleik? Hogyan tudják megőrizni erejüket és magabiztosságukat terapeutaként a háborús veszélyben, amikor bombáznak és rakéták hullanak a saját lakóhelyükön, vagy amikor meghaladják őket nehézségek és szoronganak, mert úgy érzik, hogy képtelenek valódi segítséget nyújtani a klienseiknek? Hogyan tudnak a hivatásos segítők vigyázni magukra, hogyan tudják elkerülni a másodlagos traumatizációt, amikor mélyen belekerülnek klienseik traumatikus élményeibe? Milyen túlélési stratégiáik vannak? Hogyan élték túl elődeik a korábbi háborúkat, amiken keresztülmentek? Hogyan tudnak kikerülni érzéketlenség vagy a túlérzékenység állapotaiból? 

Amikor az idegrendszer túlterhelődik, és nem bírja tovább a nyomást, a rendszer leáll, és lebénulunk, tehetetlenné válunk, zsibbadtak és érzéketlenek leszünk. Ezek a reakciók a szervezet védekező mechanizmusai, és bár abban a pillanatban életmentőek, hosszú távon, ha ezekben az állapotokban maradunk, veszélyeztethetik az életünket. 

A workshop egy pszicho-szociodramatikus kutatás lesz azzal kapcsolatban, hogy miképp nyerhetjük vissza egyensúlyunkat, miképp lehet újra integrálni a racionális és érzelmi működést, és az erőforrásokra összpontosítva elviselni a stresszhelyzeteket, tágítani a “tűrőképesség ablakot”, ezáltal fejleszteni a rezilienciát. 

Hozzuk el az eseteinket erre a workshopra, amikor trauamákkal dolgoztunk, és tanuljunk egymástól! 

A tanulási célok, hogy 

(1) megtanuljuk beazonosítani testi reakcióinkat a túlzott érzelmi átélésre, és az érzések leválasztására, 

(2) megismerjük a “tűrőképesség ablaka” koncepciót, és hogy belássuk a támogató rendszerek fontosságát.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

Ezen a workshopon a segítő szakemberek és pedagógusok betekintést és első kézből származó tapasztalatokat szerezhetnek arról, hogy a szociodramatikus technikák hogyan fejleszthetik készségeiket, különösen interkulturális környezetben. A résztvevők felfedezik segítői szerepüket és funkciójukat, miközben betekintést nyerünk a különböző hátterű ügyfelekkel való munkába. A workshop lehetőséget nyújt arra is, hogy feltárjuk a hátrányos helyzetű csoportokhoz való tartozással és stigmákkal kapcsolatos érzékenységeket, valamint ezek hatását a segítő-kliens kapcsolatra.

A workshop módszertanát egy öngyilkosság-megelőzési vonal önkénteseinek képzése során fogalmaztuk meg és finomítottuk ki, egy egyedülálló környezetben. A megközelítés előkészítése, tervezése és szupervíziója a magyarországi első szociodráma képzés keretében zajlott.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Munkánkban a következő célokat tűztük ki:

(1) a pszichoszociális fejlődés a segítői tevékenység során: önismeret, kapcsolódás a saját belső világhoz, érzelmi megélések figyelembe vétele;

(2) a szociális készségek és kommunikációs képességek fejlődése: képessé válni az őszinte kommunikációra és konstruktív megoldásokra nehéz és extrém helyzetkben is;

(3) egy biztonságos kapcsolati tér létrehozása a hiány, a veszteség, a halál átgondolására és feldolgozására.

Jung a “sebesült gyógyító” archetípusáról beszélt, aki két ellentétes pólust hordoz magában: a gyógyítót és a sebesültet. Ez a szempont lényegesebb, mint valaha a segítő szakmákban. A saját tapasztalatok bázisán történő fejlődés mindenki számára lehetővé teszi, hogy a kliensekkel és a családokkal kialakult kapcsolatokból, saját megéléseiből tanuljon. Azokat a kreatív képességeket fejlesztjük, amelyek révén a beteget körülvevő család jellegzetességei észlelhetővé és stimulálhatóvá válnak, ezáltal a fókuszt áthelyezve a környezetben rejlő pozitív erőforrásokra. Munkánkban a következő módszereket használjuk mind a beteg- és családgondozásban, mind a csoportokkal: beszélgetés, aktív hallgatás, narratív orvoslás, szocio-pszichodráma és művészetterápia.

Olyan teret hozunk lére, amelyben a résztvevők kritikailag reflektálhatnak a segítői viszonyban megjelenő interperszonális kapcsolatokra, mind a betegekkel mind a családokkal. Ebben a folyamatban találkozunk az orvostudomány mindenhatóságának mítoszával, a Chiron mitológiával, az élet múlandóságával és közösen dolgozzuk fel a gyász tapasztalatát.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

A workshop nyomán a résztvevők 

• értékelni tudják konfliktuskezelési módszereiket;
•  jobban megértik a konfliktusok és nézeteltérések dinamikáját, és lehetséges hozadékait;
• kialakíthatják saját eljárásaikat a konfliktusok produktív kezelésre.

A workshop módszertanilag a következő módon alakul majd:

• A rámelegedés előkészíti a résztvevőket az együttlétre és a dráma kidolgozására; 
• Képek megjelenítése, különféle formációk felállítása, szobrok; 
• A csoportvezető problémafelvetése, tematikus munka kiscsoportokban; csoportos megbeszélések stb.

Elméleti alapok: 

A szociodrámának három típusa van (Ameln és Becker-Ebel tipológiája alapján): témaközpontú szociodráma; csoportközpontú szociodráma; szociokulturális szociodráma. Ez a workshop a témaközpontú szociodrámát mutatja be. A felhasznált keretrendszer: Thomas Kilmann: A konfliktuskezelés különféle stílusainak modellje.

AZ ELŐADÓRÓL: