ABSZTRAKT:

Egyre forróbb nyarak, hó nélküli telek, vízkorlátozás – a klímaválság jelei egyre egyértelműbben megjelennek mindennapjainkban. Miképp tudja a szociodráma a környezettudatos szemlélet elterjedését szolgálni, hogy belássuk, hogy változtatnunk kell életmódunkon a jövőnk érdekében? 

A kerekasztal résztvevői olyan külföldi vagy magyar vezetők, akik ökológiai témák kapcsán már dolgoztak  workshopokon vagy hosszabb ideig csoportokkal: Marjut Partanen-Hertell (Finnország), Fazakas Enikő (Románia), Mihók Barbara és Donáth Attila (Magyarország).

A kerekasztalbeszélgetés célja, hogy a vezetőknek alkalmat adjon arra, hogy megosszák tapasztalataikat, bemutatva eddigi munkáikat. Érdekes lehet az alábbiakról beszélni:

• Hogyan tudnánk e témákkal foglalkozni anélkül, hogy félelmet, szorongást keltenénk vagy a katasztrófaképeket erősítenénk?
• A szociodráma szolgálhat egy adott közösségben arra is, hogy közösen kitalálják, mit tehetnek közvetlen környezetükért. Hogyan tud a szociodráma hozzájárulni, hogy közösségi megoldásokat találjunk ezen a területen?
• A szükséges változások érdekében nem elég az egyéni életmód változtatás, hanem gazdasági, politikai és társadalmi változtatások kellenek. Miképp tudunk ezzel szociodramatikusan dolgozni? 

A résztvevők megismerhetnek különféle lehetőségeket, „jó gyakorlatokat” arra vonatkozóan, miképp tudná a szociodráma az ökológiai szemléletformálást, tudatos magatartást szolgálni – egyéni, kisközösségi vagy társadalmi szinten.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Az alkalmon a tudományos ökológiai tényeket egy kreatív folyamattal kötjük össze, mely szociodramatikus- és egyéb akciógyakorlatokat ötvöz. A workshop révén a résztvevők képesek lesznek arra, hogy:

• feltérképezzék, demonstrálják, átélhetővé tegyék a tudományos tényeket az akciómódszerek és a szociodráma eszközeivel;
• meg tudják határozni a jelen környezeti állapotát, és megállapítsák saját szerepüket ebben;
• meg tudják határozni, mi az ökológiai igazságosság, és megállapítsák ehhez kapcsolódó szerepüket;
• meg tudják határozni az ökológiai viták résztvevőit, az érintettek különböző köreit és az uralkodó álláspontok egy részét;
• új képességeik birtokában nagyobb felelősséget tudnak vállalni a ma ismert világ megőrzésért.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

A gyerekek számára a szociodráma hatékony és játékos módszer, amely segíti őket nehézségeik kezelésében, új szerepek és viselkedésmódok kipróbálásában. A szociodráma egyebek mellett támogathatja őket az önszabályozásban, impulzusaik kezelésének tanulásában és az érzéseik megfelelő kifejezésében. A szociodráma módszerét olyan, az osztályteremben és egyéb közösségekben felmerülő társas konfliktusok kezelésére lehet használni, mint például a lopások vagy egymás el nem fogadása és bántása. 

Ugyanakkor a szociodráma alkalmazható gyerekeknek tartott foglalkozásokon és terápiás csoportokban is, hogy olyan témákon dolgozzunk, mint az erőszakos testvéri kapcsolatok, a családból való kiszorulás vagy kiemelés, a szülők hiánya vagy távolléte, haláleset, válás vagy börtönbüntetés. A szociodramatikus történetek alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekekkel a nehéz érzéseken és dilemmákon dolgozzunk. A résztvevők aktív bevonását célzó workshopunkon olyan szociodramatikus formákat mutatok meg, amelyek jól működnek 6-12 éves gyerekekkel, mint például az “üres szék”, a “tündérmese”, a “szociodramatikus hős” vagy a “szereptréning új viselkedéshez”.

A workshop résztvevői:

• képesek lesznek különbséget tenni a gyermekpszichodráma és a gyerekszociodráma között és eldönteni, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni,
• megtanulnak legalább két szociodramatikus formát, amely gyermekcsoportokban alkalmazható.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

Melyek a demokrácia értékei? A tisztelet. Az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Tolerancia. A különbözőség és a miénktől eltérő eszmék elfogadása. A méltányosság és egyenrangúság. Az emberek megbecsülése és támogatása abban, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő lehetőségeket. A szólás-, egyesülés-, mozgósítás- és vallásszabadság biztosítása. Vajon kapcsolódunk-e a demokrácia ezen alapértékeihez a városainkban, országainkban? A társadalmi traumák visszahatnak a demokrácia értékeire.

A workshopon a morenoi szociodráma és az ókori demokrácia értékeit elemezzük a demokráciához fűződő kapcsolataink tükrében. Megvizsgáljuk, hogy miképp javíthatunk világunkon, egy közös jövő érdekében azáltal, hogy teret nyitunk a szabadság és a társadalmi egyenlőség kreatív hangjainak.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

A XX. század végén, a kommunista rendszerek bukását követően, a társadalmak messze vannak egy dinamikus egyensúlyi állapot (egyfajta homeosztázis) elérésétől. A társadalmi konfliktusok és az elveszett remények kollektív traumákkal jártak és polarizációt teremtettek, ráadásul a “post-truth” kommunikációs működés és a manipuláció (gaslighting) e társadalmakat folyamatosan újra-traumatizálja. Hipotézisünk, hogy a poszt-igazságok és manipuláció áldozataivá váló egyének hajlamosak olyan csoportokhoz csatlakozni, melyben a sajátjukhoz hasonló zsigeri, mentális, és érzelmi tapasztalatokra tehetnek szert. E tapasztalatok megfeleltethetőek az idegrendszer produkálta működésnek is: “harcolj, menekülj vagy fagyj meg”.

• A nacionalisták: dühösek, zaklatottak, készenlétben állnak a nemzet védelmére és a vélt ellenséggel való küzdelemre.
• A nosztalgikusok: a múlt idealizálásába menekülnek, gyászolják az elveszett kommunista paradicsomot.
• Az apatikusok: dermedtség, tompaság uralkodik rajtuk, bezárkóznak, sőt akár bele is halnak, mert képtelenek megbirkózni a megváltozott körülményekkel.

A workshop egy szociometrikus gyakorlattal indul majd, ahol megjelenik ez a három csoport, ezután egy szociodramatikus kibontás következik, amelyben pozíciócserékkel és a szerepeket elmélyítő duplázó technikákkal dolgozunk, majd kilépünk a szerepekből és egy szociátriai intervencióval zárjuk le a folyamatot.

A 90 perces workshop lehetővé teszi a résztvevőknek:

• hogy felfedezzék a kollektív re-traumatizáció jelenségét és az erre adott egyéni válaszokat a szétesett társadalmakban,
• hogy azonosítsák a különböző társadalmi alcsoportok formálódásának módjait, és azok összefüggését az egyéni idegrendszeri válaszokkal, illetve
• hogy megismerjenek néhány megvalósítható társadalmi gyógyítási technikát.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Miután a csoport azonosított néhány kollektív transzgenerációs traumát, egy adott mintázatot választunk ki és vizsgálunk meg ezeket közül. A cél, hogy  jobban megérthessük a kollektív sérülések természetét és a transzgenerációs eseményeket, amelyek ezekhez vezetnek. Közben azonosítunk, megfogalmazunk és megerősítünk kollektív erőforrásokat is. Néhány terhelt szituáció szociodramatikus lejátszását követően ezen erőforrásokat használva egy többletrealitást teremtünk, hogy különböző lezárási formákat találjunk és alkossunk meg az eddig befejezetlen történeteinknek. A csoport különböző megoldásokat teremt az adott kollektív trauma átdolgozására, és reflektál az egyes változatokra. Az alkalom részvevői képessé válnak a szociodráma és a szociometria alapvető koncepcióinak azonosítására és néhány technika alkalmazására.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

A nonprofit vagy for-profit szervezetekben a szociodramatikus beavatkozás egyik fő célja a szakmai szerepek és az azokhoz kapcsolódó jelentések formálása lehet. A formális struktúra sosem egyezik a tényleges szervezeti működéssel, így az emberek folyamatosan konfliktust élnek meg, ez pedig önvédelemre kényszeríti őket. A munkahelyi közösségek képesek együttműködni, kommunikálni, megbirkózni a mindennapi feladatokkal, de kevés a lehetőség a megosztásra, az integráció megteremtésére. A szimbolikus nyelv és a szociodramatikus megjelenítés révén az intézményi szereplők új kapcsolódási módokat tapasztalnak meg, amelyek segítik őket, hogy új válaszaik legyenek az felmerülő nehézségekre és konfliktusokra. A  szervezetekben a szociodráma feladata az lehet, hogy segítsen a privát és kollektív szerepek összehangolásában,  a társas és személyes jóllét elérésében és egy “pozitív tele” kialakításában.

A workshop révén a résztvevők:

• tudatosabban reflektálnak szerepalakításaikra és hogy milyen igényeket fogalmaz meg közegük ezzel kapcsolatban, 
• világosabban látják a csoportdinamikát és az abból eredő konfliktusokat.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

A workshop során a J. L. Moreno által kidolgozott három kapcsolódási szintet vizsgáljuk: a szociometria, a szociodráma és a pszichodráma használatát. A résztvevők egy csoportélmény során tapasztalják meg e három, az emberi kapcsolatok területét érintő fontos innovációt. A csoport telikus kapcsolatai – a különböző háttérrel, történetekkel és tervekkel rendelkező résztvevők kapcsolódása –  olyan sajátos csoportkultúrát teremtenek az itt és mostban, amely egyedi akárcsak valakinek az ujjlenyomata. A workshop során a csoportlét és a csoportműködés kérdéseivel foglalkozunk majd, a tudatos és tudatalatti működésekkel, amely révén a jelent vizsgálhatjuk: Mi jön létre az itt és mostban? Hogyan termeli ki a témáit a csoport? Hogyan lesz ennek a hordozója és képviselője egy konkrét személy, az aktuális protagonista?

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

Az egyéni folyamat találkozása a társadalmi kontextussal a pszichodrámában (Prezentáció)

A pszichológiában alkalmazott kritikai szemlélet sajátos nézőpontot jelent, amely a pszichés jelenségek okai között társas és társadalmi tényezőket is figyelembe vesz. Prezentációnkban arra teszünk kísérletet, hogy ezzel a szemlélettel tekintsünk a pszichodramatikus színen megjelenő egyéni témákra, csoportos folyamatokra és ennek kapcsolódására a szociodrámához.

Feladata-e egy pszichodráma vezetőnek, hogy a diszkriminatív és hatalmi egyenlőtlenségeken alapuló társadalmi rendszerekkel kapcsolatosan elgondolkoztassa, reflektáltassa a pszichodráma csoport résztvevőit? Van-e létjogosultsága a társadalmi beágyazottság megjelenésének az egyéni témák színpadra kerülése során, és ha igen, milyen módon? Mit tanulhat a pszichodráma és a szociodráma egymástól? Mi születhet abból, ha mind az egyéni, mind a társadalmi nézőpont megjelenik ugyanabban a játéktérben?

Véleményünk szerint izgalmas és időszerű szakmai kérdések ezek. A kritikai pszichodráma a pszichodráma terében megjelenő folyamatokat nem kizárólag az egyén szintjén, hanem tágabb társadalmi kontextusba ágyazva, rendszertudatos megközelítésben vizsgálja. Alapvetése szerint az egyéni problémák nem pusztán a protagonista fejében uralkodó elakadások, szerephiányok, önkorlátozó meggyőződések manifesztációi, hanem több szereplő és tényező által létrehozott-fenntartott rendszerek. Ennek következtében könnyen előfordulhat, hogy a protagonista kísérlete, hogy a színpadon megélt újfajta érzelmi tudását átültesse a gyakorlatba, hamar beleütközik olyan társadalmi elvárásokba és szerepkényszerekbe, amelyek nem ritkán egyenesen ellehetetlenítik az új minta tartós beépülését. Mit tehetünk pszichodráma vezetőként?

Prezentációnkban során a fenti kérdésekre keressük az elméleti és módszertani válaszokat. Bemutatjuk a kritikai pszichodráma főbb alapvetéseit, és beavatjuk az érdeklődőket azokba a dilemmákba, amelyekkel egy kritikai megközelítéssel dolgozó pszichodráma vezető találkozik.

Az egyéni és a társadalmi kölcsönhatásai a színpadon – bevezetés a kritikai pszichodrámába (Workshop)

A kritikai pszichodráma alapjait és elméleti hátterét tárgyaló kerekasztal-beszélgetést követően a műhely a megközelítés számos gyakorlati eszközét mutatja be és tárja fel. Az előadók célja, hogy a pszichodráma eszköztárát olyan módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal bővítsék, amelyek az egyéni tapasztalatokat és az őket körülvevő társadalmi környezetet teljes komplexitásukban veszik figyelembe, ezáltal új szempontokat nyitva meg egy adott pszichodráma csoport tagjai előtt.

A workshop során arra törekszünk, hogy ezeket a módszereket és technikákat bemutassuk a résztvevőknek, különös tekintettel a szociodrámával való összehasonlításokra. A hangsúly a technikák pszichodramatikus kontextusban történő alkalmazásán van, ami lehetővé teszi a csoporttagok számára, hogy új, rendszer-tudatos értelmezéseket és megküzdési mechanizmusokat alakítsanak ki, és hogy tudatosítani tudják társadalmi szerepük és identitásuk társadalmi beágyazottságát. Ebben a rövid módszertani bemutatóban a műhely résztvevőivel közösen tárjuk fel a hozott helyzetek lehetőségeit, és azt, hogy a kritikai megközelítés mit kínálhat ezek kezeléséhez. 

A kritikai pszichodráma célja egyrészt az, hogy a csoporttagok között reális elvárásokat támasszon a változás természetével és folyamatával kapcsolatban, másrészt pedig az, hogy feltárja, hogyan lehet az egyéni felismeréseket tartósan átültetni a gyakorlatba, például szövetségek kiépítésével és az életünket alakító rejtett társadalmi struktúra gyenge pontjainak feltárásával.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Workshopunk résztvevői megismerhetik, hogy miképp használható a szociopszichodráma elmélete, módszerei és filozófiája a csoportmunkában. Megtapasztalják és felfedezik a szociális mátrixban rejlő azon akadályokat, amelyek a kreativitást, az alkotóképességet blokkolják. A szociopszichodramatikus munka ezeket a blokkoló tényezőket is át tudjuk alakítani. A szociális mátrixon belüli áramlásnak új utakat fogunk nyitni.

AZ ELŐADÓRÓL: