ABSZTRAKT:

Egyre forróbb nyarak, hó nélküli telek, vízkorlátozás – a klímaválság jelei egyre egyértelműbben megjelennek mindennapjainkban. Miképp tudja a szociodráma a környezettudatos szemlélet elterjedését szolgálni, hogy belássuk, hogy változtatnunk kell életmódunkon a jövőnk érdekében? 

A kerekasztal résztvevői olyan külföldi vagy magyar vezetők, akik ökológiai témák kapcsán már dolgoztak workshopokon vagy hosszabb ideig csoportokkal: Marjut Partanen-Hertell (Finnország), Fazakas Enikő (Románia), Mihók Barbara és Donáth Attila (Magyarország).

A kerekasztalbeszélgetés célja, hogy a vezetőknek alkalmat adjon arra, hogy megosszák tapasztalataikat, bemutatva eddigi munkáikat. Érdekes lehet az alábbiakról beszélni:

• Hogyan tudnánk e témákkal foglalkozni anélkül, hogy félelmet, szorongást keltenénk vagy a katasztrófaképeket erősítenénk?
• A szociodráma szolgálhat egy adott közösségben arra is, hogy közösen kitalálják, mit tehetnek közvetlen környezetükért. Hogyan tud a szociodráma hozzájárulni, hogy közösségi megoldásokat találjunk ezen a területen?
• A szükséges változások érdekében nem elég az egyéni életmód változtatás, hanem gazdasági, politikai és társadalmi változtatások kellenek. Miképp tudunk ezzel szociodramatikusan dolgozni? 

A résztvevők megismerhetnek különféle lehetőségeket, „jó gyakorlatokat” arra vonatkozóan, miképp tudná a szociodráma az ökológiai szemléletformálást, tudatos magatartást szolgálni – egyéni, kisközösségi vagy társadalmi szinten.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Az alkalmon a tudományos ökológiai tényeket egy kreatív folyamattal kötjük össze, mely szociodramatikus- és egyéb akciógyakorlatokat ötvöz. A workshop révén a résztvevők képesek lesznek arra, hogy:

• feltérképezzék, demonstrálják, átélhetővé tegyék a tudományos tényeket az akciómódszerek és a szociodráma eszközeivel;
• meg tudják határozni a jelen környezeti állapotát, és megállapítsák saját szerepüket ebben;
• meg tudják határozni, mi az ökológiai igazságosság, és megállapítsák ehhez kapcsolódó szerepüket;
• meg tudják határozni az ökológiai viták résztvevőit, az érintettek különböző köreit és az uralkodó álláspontok egy részét;
• új képességeik birtokában nagyobb felelősséget tudnak vállalni a ma ismert világ megőrzésért.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

A workshopunkon bemutatjuk az „Interjú a Földdel” Erasmus+ projekt keretében kifejlesztett innovatív programot, amely a természet és az ember közötti kapcsolat mélyítését tűzte ki célul. Ebben a programban a szociodráma, ökopszichológia, művészetek és playback színház módszereit egyesítettük, hogy egy gyakorlatorientált és inspiráló élményt nyújtsunk, amely elősegíti a résztvevők természethez való mélyebb kapcsolódását és tudatosságát. A workshop résztvevői aktív részesei lesznek egy olyan folyamatnak, amelyben négy különálló, de összekapcsolódó módszertani megközelítés ötvözése révén fedezhetik fel a természet és az ember közötti kapcsolat új aspektusait. A workshopunk célja, hogy bemutassa, miként nyújthat az emberi érzékenység, kreativitás és a természettel való interakció egyesítése új lehetőségeket a természethez való kapcsolódás és a környezettudatosság terén.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A playback színház a világ egyik legfontosabb közösségi kortárs színháza. Interakcióra és improvizációra épülő történetmesélő színházi műfaj, mely a közösség bölcsességét, erejét, a színház művészetét és a pszichodráma alapgondolatát egyaránt működteti. 1975-ben, New York államban született meg az első társulat Jonathan Fox, Jo Salas, Judy Swallow és sokan mások közreműködésében. Több mint 45 éve és 75 országban működnek playback-színházi társulatok ma már szerte a világon. A Centre for Playback Theatre-rel 11 playback színházi iskola alkot nemzetközi iskola hálózatot, melynek tagja a Magyar Playback Színházi Iskola is.

A playback színházban a közönség tagjai személyes élményeiket mesélik el, s a társulat tagjai azokat ott helyben visszajátszák. Ez személyes és egyben közösségi, társadalmi változást, transzformációt is segít. Minden történetnek helye van, mindennapi pillanatoknak és életünk fordulópontjainak, el-nem-mondott és meg-nem-hallgatott történeteknek is. Minden egyes történet egyedi és mindegyikben benne van a közös emberi. Közelebb hoz egymáshoz minket, ahogy meglátjuk és megéljük a másik élményében a sajátunkat is.

Ez az improvizációs színházi műfaj egyben egy hatásos kommunikációs módszer is szinte bármely emberi közösséget tekintve. Nem csak színházként gyakoroljuk, hanem alkalmazott módszerként is használjuk számos kontextusban: oktatás, egészségügy, szociális intézmények, civil szervezetek, egyházi szervezetek, cégek, magán és közszféra..stb.

Egy személyes történet, melyet előttünk mesélnek el és ott azonnal visszajátszák tisztelve a mesélőt, az ő megélését és összehangolódva az adott közösséggel, intim és mély módon való kapcsolódást tesz lehetővé, megteremtve az ehhez szükséges légkört is.

A playback színház tulajdonképpen az orális hagyomány ünnepeinek modern újjászületése. Ehhez hasonló események szórakoztatták egy falu vagy egy törzs közösségét, de a cél mindig valami több volt – például, hogy betegségből meggyógyítsanak, társas, közösségi problémát oldjanak meg, vagy hogy emlékeztesse az alkotókat valamiféle ősi bölcsességre.

Az ökopszichológiai szemlélettel működő playback színházzal célunk, hogy a playback színház eszközeivel reagáljunk az ökológiai kihívásokra, a természet pusztulására, valamint az ember és természet közötti elidegenedésre. Az interaktív előadás során a résztvevők saját érzéseiket, hangulataikat, történeteiket, oszthatják meg, amelyeket ott helyben dolgozunk fel és jelenítünk meg, valamint az azokra reagáló képzőművészet alkotások is kiállításra kerülnek. Ezáltal elősegítjük a közösségi párbeszédet, a kapcsolódást és újrakapcsolódást magunkhoz, egymáshoz és a természethez. Így gyógyítva az elidegenedés okozta válságot, mint az Ökopszichológiai Egyesület valamennyi szakmai programja.

A konferencián a két társulat és nemzetközi playback színházi kollégáik előadása lehetőséget biztosít a résztvevőknek, hogy közvetlenül tapasztalják meg a playback színház, és az ahhoz társított, képzőművészeti formák erejét a társadalmi és ökológiai témák feldolgozásában, különösen a konferencián frissen szerzett élményeik tükrében.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A workshopon a szociodráma módszerével dolgozzuk fel a mesékben megjelenő archetipikus üzeneteket, melyek szinergiát mutatnak ökopszichológiai összefüggésekkel.

Ezen alkalommal A bölénylány és barátja a varjú című indián mesével dolgozunk (William Camus: Tűzmadarak – mesegyűjtemény). Az itt alkalmazott technika a J.L. Moreno-féle szociodramatikus és a J.Fox által fémjelzett playback- színházi eszközöket is használja. A mese értelmezés-elméletét az Antalfai Márta által megalkotott Kincskereső Meseterápiás módszer adja, mely erősen C.G. Jung analitikus elméletén alapszik. Ez a módszer egyesiti magában a pszichodráma és a jungi analitikus alapokra épülő meseterápia elemeit.

A workshopon saját lelki folyamatainkkal is dolgozunk, és miközben a kiválasztott mese szövetét használjuk alaptörténetnek, a mesében megjelenő, kiemelt interpszichés konfliktusok, krízisek kerülnek eljátszásra. A kiemelés a mesékben szimbolikusan megjelenő természetközeli helyszínekkel, szereplőkkel, és ezek emberre – a mese hősére, illetve a mesehős emberi kapcsolódásaira – gyakorolt hatásával foglalkozik.

Az eljátszás folyamán fontos tárgyakat, figurákat személyesitjünk meg, és így játsszuk el a szituációt. A szerepválasztás egyéni, a játék elején szerepfelvétel, helyszínépítés, a játék után feldolgozás, visszajelzés zajlik. A lejátszás során összes érzékszervünkkel dolgozunk. Ennek alapján olyan, eddig nem ismert részleteket tudunk meg magunkról és kapcsolódásainkról, melyek segithetnek problémáink felismerésében. A mesék különleges alaptémákat rejtenek, ősi szimbólumok, archetípusok, alapkonfliktus-minták jelennek meg bennük, melyek révén az egyéni tudattalanon túlmutató, kollektív tudattalanból is energiákat kaphatunk.

Jelen mese alapján az együttélés természet által meghatározott vonatkozásaira, a csoporthoz való tartozás, illetve a természet szükséges és elégséges használatának kérdéseire látunk rá.

Két jelenetet emelünk ki: Az egyikben a természetben felnőtt hősnő csoportba való visszatérésének nehézségeit vizsgáljuk. A másikban a természet örök adakozására történő kétféle emberi reakció jelenik meg: az egyik, ahol a kapzsiság és telhetetlenség az úr, és a másik, ahol a szükség és mértékletesség a meghatározó.

A két példa alapján ráláthatunk arra a mesékben alapvetésként mutatkozó elemre, hogy az emberi változások a természettel való szoros kapcsolódásban, mintegy lenyomatként mutatkoznak meg, ezzel szimbolikusan és tényszerűen is bizonyitva, hogy ember és természet elválaszthatatlan, sorsuk egymás függvénye.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A globális felmelegedés világában élünk, ahol gyakoriak a hurrikánok, a földrengések, az árvizek, és a tűzvészek. Vajon az isteneket kell hibáztassuk ezért?

Miért vannak ezek a természeti katasztrófák? Ezek is Isten tervének részei? Mi a mi kollektív felelősségünk a múltunkért és a közös jövőnkért?

J. L. Moreno úgy vélte, hogy mindannyian össze vagyunk kötve a teremtőhöz való kapcsolódásunkban. Szerinte a kreativitás a teremtőtől vagy istenségtől ered. A workshopon egy bírósági tárgyalás megrendezését ajánljuk a résztvevőknek, ahol az isteni entitást hallgatjuk meg a teremtésről és a világ jelenlegi állapotáról, hogy jobban megértsük, miképp dolgozhatnánk együtt azon, hogy visszafordítsuk mindazt, amit jelenleg tapasztalunk. A résztvevőknek lehetőségük lesz kiválasztani, hogy ki vagy mi szólítja meg az istenségeket, például a természet elemei és/vagy a különböző kultúrák képviselői. Kiválasztják a tárgyalás helyszínét, például egy konferenciát, egy közösségi központot, egy szabadtéri helyszínt vagy egy tárgyalótermet.

Tanulási célok:

• A közösségi cselekvőképesség fokozása aktuális konfortzónánkon túl.
• A hibáztatás kérdésének újrakeretezése.
• A szociodráma lehetőségeinek felismerése egy praxis alapú ökológia megteremtésében a változásért, és egy ezeken a praxisokon alapuló ökoszisztéma kialakításában, a társadalmi kérdések feltétele a beavatkozás érdekében.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSTRACT:

Many of us feel overwhelmed and defeated by the enormity of the climate crisis facing us and the impact it is already having. We are also deeply concerned about the impact on future generations. Using the magic of sociodrama, we can give voice to our grief and fear, hear from the earth itself and the needs of the future. In facing our reality on this planet, we can through dialogue find new connection with each other and the power of our own actions to make change- rediscovering hope.

After this session participants will be able to:

• identify and express their feelings about their specific concerns related to the environment
• identify ways in which they are already part of the change towards greater harmony with the earth
• explore ways to continue and deepen the movement toward healing the environment and ourselves in relation to it.

ABOUT THE PRESENTER: