Magyarországon 2022-ben elindult az első szociodráma képzés két párhuzamos csoportban! A képzés törekedett arra, hogy integrálja az MPE-ben már korábban is jelenlévő szociodráma tapasztalatot és a Performers nemzetközi projektből származó tudást. Ezzel együtt megélénkült a hazai szociodráma élet is: a kiképzők és asszisztensek első generációja a legkülönbözőbb intézményekben, közösségekben, formális és informális közegekben kezdtek dolgozni a módszerrel.

Főbb területeink:

• Elindítottuk a hazai szociodráma képzést.
• Ambíciónk volt, hogy a hazai oktatási helyzetben a tanárokhoz is eljusson a szociodráma, ezért akkreditált pedagógus továbbképzést hoztunk létre a Budapesti Műszaki Egyetem és a Radnóti Színház együttműködésében.
• A felsőoktatásban a jövő értelmiségének szemléletformálásáért több, mint 8 éve rendszeresen tartunk kurzusokat szociodrámával. Idén emellett a jogi képzésbe, illetve az ELTE Társadalomtudományi Kar egy doktori iskolájában mint kutatási módszert vezettük be a szociodrámát.
• Evangélikus hátterű egyházi csoportokkal együttműködésben kezdeményeztük az LMBTQ identitás és a vallási közösséghez tartozás, valamint az egyházon belüli szóbeli bántalmazás témájának feldolgozását szociodrámával.
• Különböző civil csoportokkal közéleti témákat kihangosító részvételi színházi előadásokat hoztunk létre.

A workshopon a jelenlévők igényei szerint fókuszálunk az egyes területekre – természetesen dramatikus formában.
Örülünk minden új kulturális nézőpontnak, és várjuk a megtermékenyítő vitákat!

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-andrea-kocsi-agnes-blasko-krisztina-galgoczi-moni-durst-gyula-goda/

A PERFORMERS projekt eredményeként néhány elkötelezett csoportvezető 2023-ban elindította az első szociodráma képzést Magyarországon. Ők voltak a csoportvezetőink a szociodráma pilot képzésben, így mi lettünk a Magyar Pszichodráma Egyesület első szociodráma asszisztensei. Képzésünknek köszönhetően számos új csoportot tudtunk létrehozni, alkalmazva a szociodráma módszerét azokon a területeken, ahol dolgozunk. Kísérleteztünk a módszerrel, és igyekeztünk a társadalmon belüli traumákat és sebeket kezelni. Előadásunkban szeretnénk bemutatni azokat a területeket, ahol csoportmunkát végeztünk, és felajánlani a résztvevőknek, hogy kiválasszák az őket leginkább érdeklő témákat. Ezután belezoomolunk ezekbe a területekbe, szociodramatikusan megjelenítve ezeket. Bízunk benne, hogy munkánk megosztása inspirációs forrásként szolgálhat, nemcsak azok számára, akik szociodrámával dolgoznak, hanem azok számára is, akik képzéseket tartanak a világ különböző tájain.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-sociodrama-training-groups-in-hungary/

Műhelyünk a Performers nemzetközi szociodráma projektből nőtt ki. 2021 óta működünk együtt gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozó intézményekkel: iskolákkal, gyermekotthonokkal, tanodákkal, családok átmeneti otthonaival, javítóintézetekkel. A szociodráma és a gyermekszociodráma módszereit használjuk. Munkánk célja a fiatalokkal foglalkozó intézmények támogatása a demokratikusabb működés kialakításához, illetve a gyerekek és a munkatársak számára egyaránt fejlődést és tanulást lehetővé tevő biztonságos terek és támogató környezet megteremtése. Ennek érdekében mindig az adott intézmény sajátosságait figyelembe véve dolgozunk együtt a gyerekcsoportokkal, illetve működünk együtt a szervezetek vezetőivel és szakembereivel.

Előadásunkban az idáig megtett utat és az eddig szerzett tapasztalatainkat mutatjuk be, különös tekintettel az intézményi nehézségekre, amelyekkel munkánk során találkoztunk, valamint az általunk kidolgozott módszert és az elért eredményeket.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-scope-members-2/

Egyre forróbb nyarak, hó nélküli telek, vízkorlátozás – a klímaválság jelei egyre egyértelműbben megjelennek mindennapjainkban. Miképp tudja a szociodráma a környezettudatos szemlélet elterjedését szolgálni, hogy belássuk, hogy változtatnunk kell életmódunkon a jövőnk érdekében? 

A kerekasztal résztvevői olyan külföldi vagy magyar vezetők, akik ökológiai témák kapcsán már dolgoztak workshopokon vagy hosszabb ideig csoportokkal: Marjut Partanen-Hertell (Finnország), Fazakas Enikő (Románia), Mihók Barbara és Donáth Attila (Magyarország).

A kerekasztalbeszélgetés célja, hogy a vezetőknek alkalmat adjon arra, hogy megosszák tapasztalataikat, bemutatva eddigi munkáikat. Érdekes lehet az alábbiakról beszélni:

• Hogyan tudnánk e témákkal foglalkozni anélkül, hogy félelmet, szorongást keltenénk vagy a katasztrófaképeket erősítenénk?
• A szociodráma szolgálhat egy adott közösségben arra is, hogy közösen kitalálják, mit tehetnek közvetlen környezetükért. Hogyan tud a szociodráma hozzájárulni, hogy közösségi megoldásokat találjunk ezen a területen?
• A szükséges változások érdekében nem elég az egyéni életmód változtatás, hanem gazdasági, politikai és társadalmi változtatások kellenek. Miképp tudunk ezzel szociodramatikusan dolgozni? 

A résztvevők megismerhetnek különféle lehetőségeket, „jó gyakorlatokat” arra vonatkozóan, miképp tudná a szociodráma az ökológiai szemléletformálást, tudatos magatartást szolgálni – egyéni, kisközösségi vagy társadalmi szinten.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-katalin-hegyes/

Az alkalmon a tudományos ökológiai tényeket egy kreatív folyamattal kötjük össze, mely szociodramatikus- és egyéb akciógyakorlatokat ötvöz. A workshop révén a résztvevők képesek lesznek arra, hogy:

• feltérképezzék, demonstrálják, átélhetővé tegyék a tudományos tényeket az akciómódszerek és a szociodráma eszközeivel;
• meg tudják határozni a jelen környezeti állapotát, és megállapítsák saját szerepüket ebben;
• meg tudják határozni, mi az ökológiai igazságosság, és megállapítsák ehhez kapcsolódó szerepüket;
• meg tudják határozni az ökológiai viták résztvevőit, az érintettek különböző köreit és az uralkodó álláspontok egy részét;
• új képességeik birtokában nagyobb felelősséget tudnak vállalni a ma ismert világ megőrzésért.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-marjut-partanen-hertell/ 

A gyerekek számára a szociodráma hatékony és játékos módszer, amely segíti őket nehézségeik kezelésében, új szerepek és viselkedésmódok kipróbálásában. A szociodráma egyebek mellett támogathatja őket az önszabályozásban, impulzusaik kezelésének tanulásában és az érzéseik megfelelő kifejezésében. A szociodráma módszerét olyan, az osztályteremben és egyéb közösségekben felmerülő társas konfliktusok kezelésére lehet használni, mint például a lopások vagy egymás el nem fogadása és bántása. 

Ugyanakkor a szociodráma alkalmazható gyerekeknek tartott foglalkozásokon és terápiás csoportokban is, hogy olyan témákon dolgozzunk, mint az erőszakos testvéri kapcsolatok, a családból való kiszorulás vagy kiemelés, a szülők hiánya vagy távolléte, haláleset, válás vagy börtönbüntetés. A szociodramatikus történetek alkalmazása lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekekkel a nehéz érzéseken és dilemmákon dolgozzunk. A résztvevők aktív bevonását célzó workshopunkon olyan szociodramatikus formákat mutatok meg, amelyek jól működnek 6-12 éves gyerekekkel, mint például az “üres szék”, a “tündérmese”, a “szociodramatikus hős” vagy a “szereptréning új viselkedéshez”.

A workshop résztvevői:

• képesek lesznek különbséget tenni a gyermekpszichodráma és a gyerekszociodráma között és eldönteni, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni,
• megtanulnak legalább két szociodramatikus formát, amely gyermekcsoportokban alkalmazható.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-rebecca-walters/

Melyek a demokrácia értékei? A tisztelet. Az emberi méltóság és az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Tolerancia. A különbözőség és a miénktől eltérő eszmék elfogadása. A méltányosság és egyenrangúság. Az emberek megbecsülése és támogatása abban, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő lehetőségeket. A szólás-, egyesülés-, mozgósítás- és vallásszabadság biztosítása. Vajon kapcsolódunk-e a demokrácia ezen alapértékeihez a városainkban, országainkban? A társadalmi traumák visszahatnak a demokrácia értékeire.

A workshopon a morenoi szociodráma és az ókori demokrácia értékeit elemezzük a demokráciához fűződő kapcsolataink tükrében. Megvizsgáljuk, hogy miképp javíthatunk világunkon, egy közös jövő érdekében azáltal, hogy teret nyitunk a szabadság és a társadalmi egyenlőség kreatív hangjainak.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-stylianos-lagarakis/

A XX. század végén, a kommunista rendszerek bukását követően, a társadalmak messze vannak egy dinamikus egyensúlyi állapot (egyfajta homeosztázis) elérésétől. A társadalmi konfliktusok és az elveszett remények kollektív traumákkal jártak és polarizációt teremtettek, ráadásul a “post-truth” kommunikációs működés és a manipuláció (gaslighting) e társadalmakat folyamatosan újra-traumatizálja. Hipotézisünk, hogy a poszt-igazságok és manipuláció áldozataivá váló egyének hajlamosak olyan csoportokhoz csatlakozni, melyben a sajátjukhoz hasonló zsigeri, mentális, és érzelmi tapasztalatokra tehetnek szert. E tapasztalatok megfeleltethetőek az idegrendszer produkálta működésnek is: “harcolj, menekülj vagy fagyj meg”.

• A nacionalisták: dühösek, zaklatottak, készenlétben állnak a nemzet védelmére és a vélt ellenséggel való küzdelemre.
• A nosztalgikusok: a múlt idealizálásába menekülnek, gyászolják az elveszett kommunista paradicsomot.
• Az apatikusok: dermedtség, tompaság uralkodik rajtuk, bezárkóznak, sőt akár bele is halnak, mert képtelenek megbirkózni a megváltozott körülményekkel.

A workshop egy szociometrikus gyakorlattal indul majd, ahol megjelenik ez a három csoport, ezután egy szociodramatikus kibontás következik, amelyben pozíciócserékkel és a szerepeket elmélyítő duplázó technikákkal dolgozunk, majd kilépünk a szerepekből és egy szociátriai intervencióval zárjuk le a folyamatot.

A 90 perces workshop lehetővé teszi a résztvevőknek:

• hogy felfedezzék a kollektív re-traumatizáció jelenségét és az erre adott egyéni válaszokat a szétesett társadalmakban,
• hogy azonosítsák a különböző társadalmi alcsoportok formálódásának módjait, és azok összefüggését az egyéni idegrendszeri válaszokkal, illetve
• hogy megismerjenek néhány megvalósítható társadalmi gyógyítási technikát.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-mirjana-stankovic-bojana-glusac-draslar-daniela-simmons/

Miután a csoport azonosított néhány kollektív transzgenerációs traumát, egy adott mintázatot választunk ki és vizsgálunk meg ezeket közül. A cél, hogy  jobban megérthessük a kollektív sérülések természetét és a transzgenerációs eseményeket, amelyek ezekhez vezetnek. Közben azonosítunk, megfogalmazunk és megerősítünk kollektív erőforrásokat is. Néhány terhelt szituáció szociodramatikus lejátszását követően ezen erőforrásokat használva egy többletrealitást teremtünk, hogy különböző lezárási formákat találjunk és alkossunk meg az eddig befejezetlen történeteinknek. A csoport különböző megoldásokat teremt az adott kollektív trauma átdolgozására, és reflektál az egyes változatokra. Az alkalom részvevői képessé válnak a szociodráma és a szociometria alapvető koncepcióinak azonosítására és néhány technika alkalmazására.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-manuela-maciel/

A nonprofit vagy for-profit szervezetekben a szociodramatikus beavatkozás egyik fő célja a szakmai szerepek és az azokhoz kapcsolódó jelentések formálása lehet. A formális struktúra sosem egyezik a tényleges szervezeti működéssel, így az emberek folyamatosan konfliktust élnek meg, ez pedig önvédelemre kényszeríti őket. A munkahelyi közösségek képesek együttműködni, kommunikálni, megbirkózni a mindennapi feladatokkal, de kevés a lehetőség a megosztásra, az integráció megteremtésére. A szimbolikus nyelv és a szociodramatikus megjelenítés révén az intézményi szereplők új kapcsolódási módokat tapasztalnak meg, amelyek segítik őket, hogy új válaszaik legyenek az felmerülő nehézségekre és konfliktusokra. A  szervezetekben a szociodráma feladata az lehet, hogy segítsen a privát és kollektív szerepek összehangolásában,  a társas és személyes jóllét elérésében és egy “pozitív tele” kialakításában.

A workshop révén a résztvevők:

• tudatosabban reflektálnak szerepalakításaikra és hogy milyen igényeket fogalmaz meg közegük ezzel kapcsolatban, 
• világosabban látják a csoportdinamikát és az abból eredő konfliktusokat.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-antonio-zanardo/

A workshop során a J. L. Moreno által kidolgozott három kapcsolódási szintet vizsgáljuk: a szociometria, a szociodráma és a pszichodráma használatát. A résztvevők egy csoportélmény során tapasztalják meg e három, az emberi kapcsolatok területét érintő fontos innovációt. A csoport telikus kapcsolatai – a különböző háttérrel, történetekkel és tervekkel rendelkező résztvevők kapcsolódása –  olyan sajátos csoportkultúrát teremtenek az itt és mostban, amely egyedi akárcsak valakinek az ujjlenyomata. A workshop során a csoportlét és a csoportműködés kérdéseivel foglalkozunk majd, a tudatos és tudatalatti működésekkel, amely révén a jelent vizsgálhatjuk: Mi jön létre az itt és mostban? Hogyan termeli ki a témáit a csoport? Hogyan lesz ennek a hordozója és képviselője egy konkrét személy, az aktuális protagonista?

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-oded-nave/

Az egyéni folyamat találkozása a társadalmi kontextussal a pszichodrámában (Prezentáció)

A pszichológiában alkalmazott kritikai szemlélet sajátos nézőpontot jelent, amely a pszichés jelenségek okai között társas és társadalmi tényezőket is figyelembe vesz. Prezentációnkban arra teszünk kísérletet, hogy ezzel a szemlélettel tekintsünk a pszichodramatikus színen megjelenő egyéni témákra, csoportos folyamatokra és ennek kapcsolódására a szociodrámához.

Feladata-e egy pszichodráma vezetőnek, hogy a diszkriminatív és hatalmi egyenlőtlenségeken alapuló társadalmi rendszerekkel kapcsolatosan elgondolkoztassa, reflektáltassa a pszichodráma csoport résztvevőit? Van-e létjogosultsága a társadalmi beágyazottság megjelenésének az egyéni témák színpadra kerülése során, és ha igen, milyen módon? Mit tanulhat a pszichodráma és a szociodráma egymástól? Mi születhet abból, ha mind az egyéni, mind a társadalmi nézőpont megjelenik ugyanabban a játéktérben?

Véleményünk szerint izgalmas és időszerű szakmai kérdések ezek. A kritikai pszichodráma a pszichodráma terében megjelenő folyamatokat nem kizárólag az egyén szintjén, hanem tágabb társadalmi kontextusba ágyazva, rendszertudatos megközelítésben vizsgálja. Alapvetése szerint az egyéni problémák nem pusztán a protagonista fejében uralkodó elakadások, szerephiányok, önkorlátozó meggyőződések manifesztációi, hanem több szereplő és tényező által létrehozott-fenntartott rendszerek. Ennek következtében könnyen előfordulhat, hogy a protagonista kísérlete, hogy a színpadon megélt újfajta érzelmi tudását átültesse a gyakorlatba, hamar beleütközik olyan társadalmi elvárásokba és szerepkényszerekbe, amelyek nem ritkán egyenesen ellehetetlenítik az új minta tartós beépülését. Mit tehetünk pszichodráma vezetőként?

Prezentációnkban során a fenti kérdésekre keressük az elméleti és módszertani válaszokat. Bemutatjuk a kritikai pszichodráma főbb alapvetéseit, és beavatjuk az érdeklődőket azokba a dilemmákba, amelyekkel egy kritikai megközelítéssel dolgozó pszichodráma vezető találkozik.

Az egyéni és a társadalmi kölcsönhatásai a színpadon – bevezetés a kritikai pszichodrámába (Workshop)

A kritikai pszichodráma alapjait és elméleti hátterét tárgyaló kerekasztal-beszélgetést követően a műhely a megközelítés számos gyakorlati eszközét mutatja be és tárja fel. Az előadók célja, hogy a pszichodráma eszköztárát olyan módszerekkel, technikákkal és eljárásokkal bővítsék, amelyek az egyéni tapasztalatokat és az őket körülvevő társadalmi környezetet teljes komplexitásukban veszik figyelembe, ezáltal új szempontokat nyitva meg egy adott pszichodráma csoport tagjai előtt.

A workshop során arra törekszünk, hogy ezeket a módszereket és technikákat bemutassuk a résztvevőknek, különös tekintettel a szociodrámával való összehasonlításokra. A hangsúly a technikák pszichodramatikus kontextusban történő alkalmazásán van, ami lehetővé teszi a csoporttagok számára, hogy új, rendszer-tudatos értelmezéseket és megküzdési mechanizmusokat alakítsanak ki, és hogy tudatosítani tudják társadalmi szerepük és identitásuk társadalmi beágyazottságát. Ebben a rövid módszertani bemutatóban a műhely résztvevőivel közösen tárjuk fel a hozott helyzetek lehetőségeit, és azt, hogy a kritikai megközelítés mit kínálhat ezek kezeléséhez. 

A kritikai pszichodráma célja egyrészt az, hogy a csoporttagok között reális elvárásokat támasszon a változás természetével és folyamatával kapcsolatban, másrészt pedig az, hogy feltárja, hogyan lehet az egyéni felismeréseket tartósan átültetni a gyakorlatba, például szövetségek kiépítésével és az életünket alakító rejtett társadalmi struktúra gyenge pontjainak feltárásával.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-critical-psychodrama-methodology-group/

Workshopunk résztvevői megismerhetik, hogy miképp használható a szociopszichodráma elmélete, módszerei és filozófiája a csoportmunkában. Megtapasztalják és felfedezik a szociális mátrixban rejlő azon akadályokat, amelyek a kreativitást, az alkotóképességet blokkolják. A szociopszichodramatikus munka ezeket a blokkoló tényezőket is át tudjuk alakítani. A szociális mátrixon belüli áramlásnak új utakat fogunk nyitni.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-jana-damjanov/

Az előadás „A béke nyelvének felfedezése” című projektet és az annak eredményeként létrejött könyvet mutatja be. A projekt az Erasmus+ program támogatásával valósult meg. A módszertan a szociodráma eszköztárán alapult, melyet a résztvevő szakemberek marginalizált fiatalok csoportjaival dolgozva alkalmaztak a volt Jugoszlávia országaiban (Horvátország, Szerbia, Montenegró, Szlovénia, Bosznia-Hervegovina) és Skandináviában (Svédország, Dánia, Finnország és Norvégia). Az egy éves projekt során a résztvevők tizenkét online foglalkozást dolgoztak ki három órás webináriumok és egy 5 napos tavaszi kurzus formájában, mely a Zadari Egyetemen (Horvátország) valósult meg. A projekt célja az volt, hogy hozzájáruljon a konfliktusokkal küzdő közösségek és társadalmak átalakításához, a traumák gyógyításához és a hosszú távú béke megteremtéséhez a szakemberek továbbképzése révén.

Tanulási célok:

• a szociálpszichodráma és az azt alátámasztó elméleti keretrendszer megismerése.
• jobban megismerni a diszkriminált és marginalizált csoportokkal dolgozó szakemberek munkáját.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-jana-damjanov-monica-westberg-mariolina-werner-margarida-belchior/

Akármilyen országban élünk is, legyen az gazdag vagy szegény, modern demokrácia vagy 21. századi populista oligarchia, a csoportokkal végzett munkánk mindig is a hatalom mágneses erőtereiben zajlik. A hatalmi rendszerek: a kormányzás, a politika, a szabályozás, az intézményrendszer, a kulturális normák és gyakorlatok átitatják csoportjainkat, és csoportvezetőként áthatják saját belső világunkat is. A hatalom mágneses terei feszültséget generálnak, feltöltik a csoporttagokat és a vezetőt is, és mi ebben a térben végezzük munkánkat.

A workshopon a csoportmunka facilitálásához keresünk adekvát szerepeket a szociodráma eszközeivel azokban a helyzetekben, amikor a hatalom olyan különböző formáival konfrontálódunk a csoportfolyamat során, mint amilyen a háború, a klímakatasztrófa, a globális kizsákmányolás, a társadalmi igazságtalanság, elhibázott szabályozás, elnyomó szervezeti gyakorlatok, autokratikus rezsimek, populizmus, diszkrimináció, szegregáció, csak hogy néhányat említsünk.

Miként tudunk túllépni a hagyományos, semleges, mindentudó elbeszélő működésen és miként tudjuk összeegyeztetni a csoportfacilitátor szerepét azzal a felelős, résztvevő állampolgári szereppel, amelyik értékek mellett elkötelezett és amelyik kész arra, hogy cselekedjen és a konfliktusokban állást foglaljon? Hogyan tudunk fenntartani egy nyitott teret a különböző nézőpontoknak, miközben nem veszítjük el önazonosságunkat, mégis képesek maradunk arra, hogy a csoportfolyamatban alakítsuk és amennyiben az adekvát, megváltoztassuk álláspontunkat?

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-eva-lorincz-judith-teszary/

A Magyar Pszichodráma Egyesület PERFORMERS nemzetközi szociodráma projekt keretében (2016-2021) egy újszerű szociodráma módszertan került kidolgozásra, hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő intézményekkel együttműködve. 2022 óta ezt a módszertant számos intézményben – iskolákban, gyermekotthonokban, javítóintézetekben, családok átmeneti otthonaiban, egyéb szervezeteknél – alkalmazzuk és folyamatosan fejlesztjük. Egy olyan traumatudatos csoportmódszertan került kidolgozásra, amely a szociodrámát és a gyermekpszichodrámát integrálja, továbbá az egyes intézmények speciális körülményeihez és igényeihez alakítható.

2022-ben munkacsoportunk megalapította a Hatókör Műhelyt. Ezáltal egy olyan független, interdiszciplináris szakmai közösség jött létre, amelynek célja, hogy a szociodráma eszközével segítse az oktatási és szociális intézményeket a biztonságos és támogató környezet kialakításában.

Workshopunk résztvevői sajátélményű tapasztalatot szerezhetnek az általunk alkalmazott gyermek-szociodráma módszerről. Átélhetik, hogy miképp dolgozunk a csoportokkal és hogyan teremtünk olyan környezetet az egyes intézményekben, amely segíti a sérülékeny fiatalok mindennapjait és fejlődését.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-scope-members/

A workshopunkon bemutatjuk az „Interjú a Földdel” Erasmus+ projekt keretében kifejlesztett innovatív programot, amely a természet és az ember közötti kapcsolat mélyítését tűzte ki célul. Ebben a programban a szociodráma, ökopszichológia, művészetek és playback színház módszereit egyesítettük, hogy egy gyakorlatorientált és inspiráló élményt nyújtsunk, amely elősegíti a résztvevők természethez való mélyebb kapcsolódását és tudatosságát. A workshop résztvevői aktív részesei lesznek egy olyan folyamatnak, amelyben négy különálló, de összekapcsolódó módszertani megközelítés ötvözése révén fedezhetik fel a természet és az ember közötti kapcsolat új aspektusait. A workshopunk célja, hogy bemutassa, miként nyújthat az emberi érzékenység, kreativitás és a természettel való interakció egyesítése új lehetőségeket a természethez való kapcsolódás és a környezettudatosság terén.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-attila-donath-eniko-fazakasdenes-maroti-beata-somogyi-attila-turba-andrea-szendrei/

A háború traumája olyan megküzdési mechanizmusokat élesztett fel Ukrajnában, amelyek békeidőben láthatatlanok voltak az ukrán társadalomban. 2022 márciusában és áprilisában két olyan jelenséget lehetett megfigyelni, amely rávilágított egy megsemmisítésre ítélt nemzet társadalmi és kulturális túlélési mechanizmusainak természetére.

• A konszolidáció: olyan csoportok tömeges kialakulása, amelyek az egymás felé fordulás és a védekezés aktív megszervezésén alapulnak. Az emberek összefognak, hogy a hadseregnek ellátást és felszereléseket biztosítsanak, hogy a sebesülteket, az áldozatokat, az evakuálásra kerülőket segítsék, hogy egy védőhálót alakítsanak ki.
• A művészeti kifejezésmódok megjelenése: az elődöktől örökölt népi hagyományt a leszármazottak felélesztik. Manapság számtalan népdalt éneklünk, meséket, mítoszokat mondunk a hétköznapokban és előkerül a látszólag rég elfeledett díszítés az öltözékeinken. A kortárs művészet is erőre kap, hogy megörökítse a küszködések tapasztalatait.

E jelenségek talán univerzálisak: a fenyegetettség időszakában minden embercsoport a legmélyebb, régebbi kulturális mintáihoz, narratíváihoz, mítoszaihoz nyúl vissza. Az élet ereje és az egység ereje is abban rejlik, hogyan sikerül kapcsolódnunk kultúránk gyökereihez, hogy mindenkor felismerjük a nemzetek és népcsoportok belső erejét. Ezen a szociodráma workshopunkon kultúráink gyökereit vizsgáljuk a különböző nemzetiségű résztvevőkkel. Az alkotás révén kapcsolódási pontokat és az egységet keressük. Különböző művészetterápiás eszközöket használunk majd, amelyek segítségével a résztvevők azonosíthatják a számukra kapaszkodót jelentő kulturális jellegzetességeket, és felismerhetik az ezekben előkerülő hasonlóságokat és a különbözőségeket.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-olena-stupak-olena-kuchynska/

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-rashmi-datt/

Annak ellenére, hogy a pszichodráma megalkotója már az 1946-ban megjelent “Psychodrama” című könyv első kötetében teljesen egyértelműen fogalmazott pszichodráma és szociodráma elválaszthatatlan elméleti kapcsolatáról, e két területet különválasztása még ma, majd 80 évvel később is bevett gyakorlat. Az említett könyv 8. részét Moreno a szociodrámának szánja, és így fogalmaz: “Amikor az egyéneket közösségi szerepeik és szerepviszonyaik kollektív reprezentánsainak tekintjük és nem privát szerepeikkel és kapcsolataikkal foglalkozunk, a pszichodráma ‘szocio-pszichodrámává’ vagy röviden ‘szociodrámává’ válik. Sajnos még a nemzetközi kongresszusok és konferenciák is függetlenként kezelik a dráma e két formáját. Ezt a témát nem kerülhetjük meg! A workshopon azt tapasztalhatják meg a résztvevők, hogy egy személyes pszichodráma játék, amit a csoport termel ki egy rámelegedés során, miképp fordítható valódi szociodrámába. Arra számítunk, hogy e tapasztalat nyomán a résztvevők (a) alapvető belátásokra jutnak privát és a kollektív szerepek különbségéről, és (b) ötleteik születnek, hogy miképp hozzák létre azokat a csatornákat, amelyek pszichodrámát és szociodrámát összekötik, és lehetővé teszik, hogy közösségi szerepeinkben is láthatóbbá váljunk.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-sergio-guimaraes/

Az idegrendszerünk képes túlterhelődni a fizikai és pszichológiai biztonságunkat fenyegető veszélyektől. Hogyan válunk áldozatokból erőforrásokkal bíró túlélőkké? Workshopunk a szomatikus (bottom-up) és kapcsolati (top-down) megközelítéseket használja majd annak érdekében, hogy eljussunk ezekhez az erőforrásokhoz. Két eljárást fogunk kombinálni: a mindfulness-t és az erőszakmentes kommunikációt. A résztvevők ezen erőforrásokkal alkotnak közösen egy szociodrámát, figyelembe véve, hogy ezek hogyan tapasztalhatóak meg a dráma háromszög szerepeiben: áldozat/túlélő, megmentő, üldöző.

A workshop tanulási céljai, hogy a résztvevők megismerjék e két erőforrást a fizikai és pszichológiai biztonság kialakításához, illetve, hogy a dráma háromszög minden szerepéről tapasztalatot szerezzenek.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-courtney-meadows-regina-sewell/

Terapeutaként és csoportvezetőként általában az előnyeit hangsúlyozzuk annak, ha valaki egy csoport részévé válik. Ezt azért tesszük, mert ismerjük a mély folyamatot, amit a csoportok lehetővé tesznek az egyén és a közösség számára. A csoportot a kívánatos változás alapvető eszközének tekintjük. De mi történik az egyes csoportok között? Európában és az egész világon tapasztaljuk, hogy hatalmas összeütközések vannak politikai, vallási, illetve etnikai alapon csoportok között. Ezen ütközések hatásai tsunamikra hasonlítanak, amelyeket mindenki megérez a saját országában, a saját közösségeiben. A workshopon e gondolatmenet nyomvonalát követjük, hiszen a csoportok valamikor összehoznak bennünket, máskor azonban épphogy szétszakítanak és elválasztanak egymástól. A workshop során a részvevők különböző találkozások és szerepcserék révén szereznek tapasztalatokat a folyton változó pozíciókról, amilyen napjaink valósága is. A szociometria eszközeit, a spektrogramot és szociogramot használva, J.L. Moreno nyomdokaiba lépünk. Célunk, hogy cselekvésorientált megértésre jussunk azzal kapcsolatban, hogy miképp tudjuk a csoportokban rejlő potenciált jó dolgok létrehozására, kapcsolódások megteremtésére és nem megosztásra használni. Ehhez spontaneitásunk és kreativitásunk felélesztésére lesz szükség, hiszen, ahogy Moreno mondja: „a kérdés, hogy miképp lehet előhozni a maximális spontaneitást mindenkiből, annak érdekében, hogy a szerveződések alapjai emberek és emberek, illetve emberek és dolgok között feltáruljanak” (Moreno 1937).

A workshop során a résztvevők megélhetik a csoport nyújtotta melegséget, ugyanakkor szembesülnek azokkal veszélyekkel is, amelyet a csoportok az egyének és közösségek számára jelenthetnek. Abban bízunk, hogy a műhelymunka révén csoportvezetőkként, illetve terapeutákként könnyebben azonosítjuk a csoportok kapcsán felmerülő káros, sérülést okozó folyamatokat, és ennek révén olyan párbeszéd jöhet létre, amely a csoporthatárokon túl összeköt egyéneket és társadalmakat.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-mali-raz-ayala-krizel/

A szociátria a társadalom gyógyításának tudománya (Moreno, 1955). Moreno szociátriája a nagycsoportok és társadalmi viszonyok gyógyítására szolgál. A szociátriai gondolkodás jelenti a szociodráma alapjait, ez áll kidolgozásának hátterében. A szociometria patológiás formáira vonatkozó szociátriai tudás a csoportok abnormális szerveződéseiből származik, és egyszerre jelent diagnózist és prognózist, prevenciót és kezelést a deviáns csoportviselkedésekkel kapcsolatban. Az egyén mentális egészsége nagy mértékben összefügg a társadalom mentális egészségével, amelyben él. Ezek kölcsönösen hatnak egymásra. A társadalmi struktúra változása függ a kulturális változástól. A kultúra változása pedig a szerepek átalakításán keresztül lehetséges. A szerepek kollektív vonatkozásai kölcsönhatásban vannak azok személyes aspektusaival is. Mindezeket figyelembe véve hogyan alkothatunk új kollektív jövőképeket?

“A szociodráma egy mély dramatikus akciómódszer, amely a csoportközi viszonyokkal és a kollektív ideológiákkal foglalkozik” (Moreno 1943). 

A workshop során, miközben felfedezzük egy új társadalom mozgatórugóit, az egyének szerepei is nagy jelentőséget kapnak. A workshop műfaja “pszichoszociodráma” lesz.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-deniz-altinay/

Az éhezés, a nyomor, az üldözés elől menekülők számára különösen, de a más hátrányokkal küzdő embertársaink számára is kulcskérdés, hogy be- és elfogadjuk-e őket? Megnyitjuk-e magunkat és javainkat előttük, akarjuk-e érteni őket és helyzetüket? Úgy tekintünk-e a másik értékeire, méltóságára, mint a sajátunkéra? „Mert éhes voltam, és adtál enni. Idegen voltam, és te befogadtál”

Az ember világban való létét reflektáló szentírási felfogásból következően, a bibliodráma – hasonlóan a szociodrámához – a mindenkori élethelyzetek visszásságait meghaladó törekvések egyik fontos médiuma. A jelen esetben például azt próbáljuk megmutatni, hogy miként válhat egy bibliai történet társadalmi méretű feladatok megoldásának inspirálójává, hogyan segít az abban feltáruló szociális helyzet személyes átélése egy közösséget abban, hogy érzékenyebben mozgósítsa erőforrásait a felelősségvállalásra.

Kezdő történetünk egy lenyűgöző interkulturális-interetnikus esemény: „Abban az időben, amikor a bírák uralkodtak,… [a] éhínség volt az országban. Egy férfi tehát a júdai Betlehemből feleségével és két fiával együtt egy időre Moáb vidékére költözött {…} Moábita nőket vettek feleségül.” (Ruth 1,1-5.)

Workshopunk első részében az elbeszélés ott és akkor szociális kontextusának átélésére-reflexiójára kerül sor, a rákövetkező részben pedig közösen megalkotjuk a kiinduló szituáció itt és most valóságát. Közben különösen figyelünk a mindenkori emberközi viszonyokban rejlő közös alapokra, a megértés, a szolidaritás, a befogadás, a szubszidiaritás eszméinek szempontjaira. Kísérletet teszünk az ökumenikus és interkulturális attitűd örömeinek és feladatainak átélésére, arra, hogy miként és mennyire válhat életté bennünk és általunk a szentírási igazság: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.” (Máté 7, 12.)

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-tunde-majsai-hideg-katalin-hegyes/

Amikor 2022 őszén elindítottuk pedagógus továbbképzésünket, a státusztörvény árnya már ott lebegett a tanárok feje felett (egy olyan törvény, amelyet nemrégiben vezettek be Magyarországon, és tovább korlátozta a tanárok mobilitását és személyes jogait), néhányan tüntetéseken vettek részt, mások alternatív munkát kerestek. Sok tanári közösség széttöredezett, miközben tanárok és diákok még az online tanítási időszak okozta nehézségekkel küzdöttek. Ezen bizonytalan időszak közepette nem voltunk biztosak benne, hogy van-e igény még egy továbbképzési programra, ezért ingyenes workshopokat szerveztünk, és meglepetésünkre, a rendelkezésre álló helyek néhány nap alatt beteltek, majd képzésünkre is számosan jelentkeztek.

60 órás akkreditált képzésünk két fő célt tűzött maga elé. Egyrészt, hogy megismertessük a pedagógusokkal a szociodráma demokratikus működésmódját és szemléletét, amelyek szerintünk alapjául szolgálnak egy demokrácián alapuló társadalomnak és oktatásnak; másrészt, hogy olyan akciómódszertani technikákat tanítsunk, amelyeket a tanárok mindennapi munkájuk során könnyen alkalmazhatnak.

A képzés egyediségét az adta, hogy a budapesti Radnóti Színház és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia- és Kommunikáció Tanszéke együttműködésében jött létre. Ez lehetőséget teremtett arra is, hogy abban segítsük a tanárokat, hogyan tudnak közelebb hozni egy színházi élményt a digitális kultúra feszített tempójához szokott diákokhoz.Workshopunkon bemutatjuk, hogyan lehet bevonni és motiválni a diákokat szociodráma segítségével. Megmutatjuk azokat a – tanárok visszajelzési alapján legsikeresebbnek tartott – technikákat, amelyek felébresztik a diákok kreativitását, és kizökkentik őket a passzív tanulási gyakorlatból. A workshopon egy színházi jelenetből indulunk ki, és azt nézzük meg szociodramatikus eszközökkel, hogyan vonatkoztatható a jelenet aktuális, a diákokat közvetlenül érintő, közösségi és társadalmi kérdésekre.

A workshopon való részvétel ötleteket nyújt arra, hogyan lehet a diákokat a szociodráma segítségével:

• aktívabbá tenni  az osztályteremben;
• kritikai gondolkodásra nevelni;
• növelni empátiájukat,
• növelni az önbizalmukat;
• felébreszteni kreativitását, tanulmányozni az őket érintő kérdéseket egy színházi előadás feldolgozása révén.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-agnes-blasko-moni-durst-krisztina-galgoczi-andrea-kocsi/

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-filmscreening-szivhang/

A szülés, születés mindannyiunk egyetemes élménye. Egy olyan téma, amely manapság is intenzíven foglalkoztatja az embereket, nagy vitákat, heves érzelmeket gerjesztve maga körül. A témában azonban – még ha a megélés egyedinek is tűnik – tükröződnek a társadalmunkat meghatározó hitrendszerek és világnézetek is.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a szülés, születés szentsége a háborítatlanság meghitt közegében tud csak megvalósulni, és ezt antropológiai és orvostudományi kutatásokkal támasztják alá, melyek adott esetben az otthonszülések alacsonyabb kockázatát emelik ki. Az otthonszülést választó nők azonban sok esetben kivívják a többségi társadalom és egyben az intézményesült hatalom haragját, támadását, sőt stigmáját is. Annak ellenére, hogy a szülő nők egy jelentős hányada számol be arról, hogy  a kórházi ellátása során nehéz élményeket szerzett, illetve gyakran szembesülnek az egészségügy megalázó, személytelen és autoriter bánásmódjával, bizonyos százalékuk pedig traumatizálódik, mégis jelentős részük a kórházat választják szülésük helyszínéül. Milyen a társadalmi tényezők játszanak közre abban, hogy ez így történik?

Workshopunk célja, hogy a résztvevők szociodramatikus sajátélményen keresztül tudatosítsák választásuk mozgatórugóit, kiszolgáltatottként megélt helyzetekben ki tudjanak állni magukért vagy segítséget tudjanak kérni.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-peter-girgas-andrea-kocsi/

Ne csüggedjünk a kétségbeesés völgyében! “Ma azt mondom nektek, barátaim, hogy a jelen pillanat nehézségei és csalódásai ellenére van egy álmom. Olyan álom ez, amely mélyen gyökerezik az amerikai álomba. Van egy álmom: egy napon felkel majd ez a nemzet, és megéli, mit jelent valójában az, ami a hitvallásában áll: Számunkra ezek az igazságok nyilvánvalóak; minden ember egyenlőnek lett teremtve.” (Martin Luther King). Az erőszakmentesség olyan aktív fellépés, amelynek célja, hogy a konfliktusokban fegyverek és fizikai erőszak nélkül cselekedjünk. Martin Luther King ezt lélekerőnek nevezte. E lélekerő egy olyan erőszakmentességet jelent, amely révén kilépünk a hatalom azon fölé- és alárendeltségi dinamikáiból, ahol ha mi nyerünk valaki más veszít. Moreno filozófiája a spontaneitás és a szerepcsere gondolatán alapszik, még az ellenféleinkkel kapcsolatban is. Ez nem jelenti, hogy ugyanazok az értékeink vagy elfogadjuk, hogy a másiknak van igaza, hanem hogy képesek vagyunk meglátni ellenfelünket a maga valójában, és konstruktívan cselekedni.

A workshop során a résztvevők tapasztalatot szereznek az erőszakmentes konfliktusmegoldásról, megismerkednek a lélekerő fogalmával és összekapcsolják azt a morenói filozófiával.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-kerstin-jurdell/

„Minden ember szabadon, egyenlő méltósággal és jogokkal születik.” (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata)

Az emberi jogok minden egyénre vonatkoznak, tekintet nélkül nemzetiségre, lakóhelyre, nemre, nemzeti vagy etnikai származásra, bőrszínre, vallásra, nyelvre vagy bármely más jellemzőre. Minden személyt megillet az emberi jogok megkülönböztetés nélküli gyakorlása. Ezek a jogok összefüggenek, feltételezik egymást és elválaszthatatlanok egymástól. A szociodráma egy akciómódszer, melyet Dr. J.L. Moreno alkotott meg. A szociodráma lehetőséget ad, hogy a csoport tagjai spontán módon, adott szerepeket vállalva eljátsszanak egy társadalmi helyzetet, hogy ezen keresztül tanulmányozzák és kezeljék kollektív kapcsolataik problémáit és különböző társadalmi nehézségeket. Az elnyomottak színháza a brazil Augusto Boal által létrehozott módszer. A módszer olyan színházi formákat foglal magában, amelyeket Boal először az 1960-as években dolgozott ki. Kezdetben Brazíliában alkalmazta módszerét, majd később Európában és Észak-Amerikában fejlesztette tovább. Boal technikái a színházat a társadalmi és politikai változások előmozdításának eszközeként használják. Hogyan működhetne együtt a szociodráma és az Elnyomottak Színháza az emberi jogok helyzetének megértése és érvényesítése érdekében, az emberi méltóság védelméért világszerte? Hogyan alkalmazhatják a szakemberek e két módszert együtt, az emberiség globális céljainak eléréséért? Workshopunk a változás megértéséhez és elindításához kínál módszertant.

A workshop révén a résztvevők

• Képesek lesznek szociodráma és Elnyomottak Színháza technikákat alkalmazni valós emberi jogi helyzetek bemutatására és elemzésére, elősegítve e kérdések mélyebb megértését.
• Képesek lesznek kultúraspecifikus kompetenciákat és készségeket azonosítani, annak érdekében, hogy ezen akciómódszereket különböző kulturális kontextusokban alkalmazzák, figyelembe véve azokat a specifikumokat és érzékenységeket, amelyeket az emberi jogi kérdések globális kezelése felvet.
• Megtapasztalhatják, hogy a szociodráma és az Elnyomottak Színháza kreatív technikái mennyiben lehetnek katalizátorok a társadalmi és politikai változásoknak az emberi jogok érvényesítése területén.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-daniela-simmons-bojana-glusac-drasla-2/

A leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) jogokra erős nyomás nehezedik, mivel a konzervatív oldal egyre inkább az LMBTI emberek ellen irányuló törvénykezést és közpolitikát érvényesít. Az LMBTI ellenes közpolitikát alátámasztó politikai retorika az elmúlt időszakban fokozta az LMBTI emberekkel szembeni gyűlöletbeszédet és erőszakot, amely biztonságérzetük elvesztéséhez vezetett a munkahelyeken, az iskolákban és más nyilvános terekben. Ezt a hatást felerősítik az évek óta tartó mikroagresszióból származó, internalizált üzenetek. Ezen a workshopon a szociodráma segítségével olyan stratégiákat fogunk feltárni, amelyek segítenek az LMBTI embereknek kezelni az LMBTI-ellenes retorika hatásait és ellenállni azoknak. Olyan módszereket mutatunk, amelyek hatékony támogatást jelentenek számukra igazuk érvényesítésében a hatalommal szemben.

A workshop célja, hogy megismertesse Kipper kognitív duplázás fogalmát (2002) és hogy miképp lehet a test-tudatot arra használni, hogy a résztvevők a felhatalmazottság érzését tapasztalják meg.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-regina-sewell-jennifer-salimbene/

A szociodráma e workshop során mint a pszichodráma és a csoportanalízis kombinációja jelenik meg. Az általam vezetett alkalmak a következő módon szoktak építkezni: szabad beszélgetés, egyéni pszochodráma vignetták a színpadon, anélkül, hogy ezek egyéni jelentéseit nagyon elmélyítenénk, inkább a csoportmátrixhoz való hozzájárulásukra fókuszálunk, végül pedig egy sharing kör. A workshop során e módszer alkalmazásának egy konkrét tapasztalatát fogom bemutatni, egy Krk szigeten 2023-ban rendezett klíma táborban tartott, “Szociodráma vignetta a jövőről” című workshopot. A workshop célja az volt, hogy megosszuk egymással személyes reményeinket és félelmeinket a jövővel kapcsolatban a klímaváltozások kontextusában. A tábor utolsó napján tartottuk a programot, és mivel ez már a búcsúzás ideje volt, a workshop lehetőséget teremtett, hogy kapcsolatba lépjünk a szomorúságunkkal és a gyászunkkal a dolgok azon formájának elvesztése fölött, ahogy eddig ismertük.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-gordana-maric-lalovic/

(Daniela Simmons ötlete nyomán).

A workshopon Gianni Rodari mese- és történetalkotási elméletét és Morenonak a szociodrámával kapcsolatos elgondolásait fogjuk használni. Gianni Rodari szerint egy jó történetben vagy mesében lennie kell: hősnek, gonosznak, titoknak, árulónak, varázsajándéknak, feladatnak és kérdésnek. E karaktereket társadalmi szerepként gondoljuk el, és arra használjuk őket, hogy gyermek-szociodrámát hozzunk létre. Az általunk vezetett csoportokban vezetők és a gyermekek mindig kiválasztanak egy témát, és mindenki választ a szerepek közül is (pl hőst, gonoszt stb.). Ezután felépítjük a színpadot, és egy spontán, improvizatív, kísérletező közös játékban, a gyermekekkel együtt történetet alkotunk. A workshop résztvevőinek lehetősége lesz e szociodráma folyamat kipróbálására felnőtt és gyermek szerepben egyaránt. Erről szerzett tapasztalatainkat az alkalom végén megosztjuk egymással.

A workshop révén a résztvevők képet kapnak a gyermekekkel folytatott munkáról és képesek lesznek ezt saját területeiken is alkalmazni.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-daniela-tahirova/

Ez a workshop azoknak a tapasztalatait vizsgálja, akik háború, éhínség, erőszakos cselekmények vagy diszkrimináció miatt kényszerűségből kénytelenek voltak elhagyni az otthonaikat. A résztvevők a szociodráma segítségével, akciótechnikák és reflexív gyakorlatok révén fedezik fel a kilakoltatás, a saját élet feletti kontroll elvesztésének tapasztalatát.. A szociodráma három szintje: a szerepből való megosztás, a személyes megosztás és a társadalmi tanulás biztosít ehhez megtartó teret és lehetőséget a tanulás integrálására.

Célkitűzések: mélyebb megértés és empátia azokkal, akik a lakóhelyük elhagyására kényszerülnek. Reméljük ezen kívül, hogy a résztvevőket arra is inspiráljuk, hogy kapcsolatokat teremtsenek a társadalom peremére kényszerült menekültekkel.

Tanulási célok: a workshop révén a résztvevők

• mélyebben megértik és empatizálnak azokkal akik lakóhelyüket elhagyni kényszerültek,
• kitágítják azon emberek körét, akiknek a helyébe bele tudják magukat képzelni, és akiknek a szemszögéből a világot vizsgálni tudják.
• kifejlesztenek egy elképzelést arról, hogy miképp álljanak ki a változásért saját társadalmukban a menekülteket érintő kérdésekben és hogyan érhetik ezt el.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-pen-fitzgerald/

Célunk, hogy feltárjuk a csoportközi konfliktusokat okozó kollektív tudatalatti frusztrációkat, és hogy megtaláljuk azokat a csoportközi kollektív tudatalatti lehetőségeket, amelyek csökkentik e frusztrációt, és segítik a csoportok közötti együttműködést.

Háttér: A Közel-Kelet nehézségekkel teli időszakon megy keresztül, különösen az utóbbi évtizedekben, amikor a csoportok közötti feszültségek egyre fokozódnak. A negatív tapasztalatok negatívan befolyásolják az egyes csoportok jövőbeli generációinak közeledési lehetőségeit. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy megőrizzük az együttélés érzését egy békésebb világ kialakulása érdekében, amelyről Moreno is álmodott. Moreno szociometria és szociodráma megközelítése mellett – amely a csoportközi kapcsolatokkal foglalkozik -, a workshop Jung kollektív tudattalanjának és árnyékfogalmainak koncepcióját is használja. Ez utóbbiak a szociodrámával való szintetizálása fontos lehetőségeket kínál a konfliktusok megértésében és megoldásában.

A workshop tanulási céljai, hogy

• a résztvevők megtapasztalják a különböző csoportok pozitív, negatív vagy természetes szerepeinek kölcsönhatását a Közel-Keleten.
• A tapasztalatok megosztása során kifejezésre jut, hogy mi növeli a konfliktus és mi segíti elő az együttműködés lehetőségét.
• Végül a legfontosabb közös elemeket határozzuk meg, és az alternatív megoldási lehetőségek megtapasztalhatóvá válnak a színpadon.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-m-turabi-yerli-reyhan-cakmak-ozlem-karabulut/

A workshopon a csoportos vagy csoportban zajló konfliktus helyzetek pszichodramatikus-szociodramatikus módszereivel foglalkozunk.  A workshopon a résztvevők megtapasztalhatják a csoportdinamika, a szociodráma, a konfliktuskezelés és a közvetítés interdiszciplináris kombinációját érzékeny, több érdekelt felet érintő helyzetekben. A szociodráma egy olyan felhasználási, művelési ága ez, amit leggyakrabban a szervezetfejlesztésben használunk, olyan evidenciával, és sok sok évtizede, hogy nem is igazán tudatosult bennünk, hogy amit ily régóta művelünk, ez szociodráma (mert a pszichodráma egy fajtájaként gondoltunk rá eddig). A SD eme művelési irányzata nagy mértékben különbözik a más típusú (pl. edukatív, támogató, stb.) SD irányzatoktól, nem csak módszertanában, hanem a SD vezetővel támasztott követelmények tekintetében is – ilyen pl. a neutralitás, a nagy mértékű feszültség tűrés, vagy a nagyon szigorú kerettartás képességei.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-gyula-goda/

Az elmúlt évek kihívásai azt a felismerést hozták az emberek számára, hogy akkor tudnak a jövővel magabiztosan szembenézni, ha ökológiai és tudati szempontból elválnak a múlttól. Workshopunk a múltról való leválás szociodramatikus vizsgálata lesz különböző szinteken: személyes, családi, csoportos és társadalmi szinteken dolgozunk majd. A szociometrikus és szociodramatikus eszközök segítségével a résztvevők felidézik a diszfunkcionális rendszerekből való kilépésük élményeit. A workshop lehetővé teszi számukra, hogy bővítsék a környezeti bizonytalanságra adott válaszaik körét, személyes erőforrásokat találjanak, és strukturálják kivonódásuk folyamatának tapasztalatait.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-maksim-romenskyi/

E workshopon az előadó a fogyatékkal élő gyermekek és családjaik számára létrehozott szociális és oktatási központokban végzett munkájának tapasztalatait mutatja be. A szociális területen dolgozó szakemberek gyakran táplálnak negatív érzéseket a gyermekek szüleivel szemben: hibáztatják őket, haragszanak rájuk, néha vágyat éreznek arra, hogy megmentsék a gyermekeket az “elhanyagoló szülőktől”. A szociodramatikus akciómódszer használata a velük folytatott munkában (tréningeken vagy szupervízió során) segít a szakembereknek, hogy a családok helyzetét globálisabban lássák, ugyanakkor szerepet cserélve velük, a maguk egyediségében is megértsék a szülőket, és konkrétabb, kreatívabb és humánusabb megközelítéssel tudják támogatni őket.

Amikor a szülők csoportjaival dolgozunk, ugyanez a megközelítés lehetővé teszi, hogy megnevezzék és kifejezzék „elfelejtett” és elfojtott érzéseiket. Újra elfogadják ember voltukat – hogy szenvednek, mélyen sérültek, és tele vannak reménnyel egy méltó életre.

A workshop révén a résztvevők képesek lesznek azonosítani és mélyebben megérteni a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek különböző belső folyamatait; illetve ezzel a megértéssel dolgozni velük a továbbiakban a szociális és terápiás beavatkozások során.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-inna-braneva/

A workshopon sajátélményű szociodrámával dolgozunk, amelyet a csoport egy alapvető kapcsolódási formákra épülő gyakorlattal indít, lehetőséget biztosítva a közös történés megalkotásának.

CÉLOK

• A saját eredethez való kapcsolódás és a preverbális kommunikáció ösztönzése ontogenetikus és filogenetikus értelemben, minden érzékszerv és modalitás használatával.
• A csoportidők és csoportritmusok keresése, a résztvevők személyes idejének tiszteletben tartása mellett.
• Tradicionális minták és kulturális gyökereink felfedezése, amelyek a saját közös itt és mostunkban összefonódhatnak.

A multikulturalitás olyan alapvető emberi jellegzetesség, amely lehetővé teszi, hogy felismerjük saját magunk, saját kultúránk, saját világunk, saját hangjaink, saját eredetünk, saját lényegünk valamely önrészét, akárhol is járunk. A kultúra folyamatát figyelve láthatjuk, hogy a történelem nem nagy ugrásokkal halad előre. A népességek társadalmi mozgásainak sorozatai átfedik, majd keretezik egymást, összeolvadnak és különválnak egy folyamatos dinamikában.  Ennek következményeként pedig olyan kulturális erőforrások és értékek kerülnek újra és újra a felszínre, amelyekről már azt gondolhattuk, örökre eltűntek.

A cselekvés az eszköze annak, hogy meghaladjuk elképzelések és koncepciók kidolgozására való képességünk korlátjait, miközben a kontextus és a szokások folyamatosan változnak.

READ MORE: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-maria-gabriella-nicotra-2/

A Kende Hanna féle gyermekpszichodráma lesz a workshop alapmódszere. A gyermekpszichodráma csoportokon a saját öngyógyító képességükkel dolgoznak a résztvevők. A csoportokon átélhető a közösség megtartó ereje, a valahová tartozás és az elfogadás. A közösségi élmény a szociális készségeket is fejleszti és segít megtalálni helyünket a világban. A mesék kitalálása a képzelőerő használatával egy mintha világba viszi a résztvevőket, ahol alkalomról-alkalomra fejlődnek szerepválasztásaikon keresztül. Csoportjaink mintát adnak egy jól működő közösségre és tapasztaljuk azt is, hogy a mintát továbbviszik a résztvevők saját közösségeikbe.

A workshopon azt vizsgáljuk, hogy a külvilág eseményei hogyan befolyásolják a kitalált meséket és, hogy hogyan kerülnek be a csoport intim terébe a társadalmat érintő témák. A legizgalmasabb ezekben a történetekben, amikor őszinte és kreatív megoldások születnek a háborús helyzetekre, világjárványra, a klíma válságra. Workshopunkon azt is körüljárjuk, hogy  miképp dolgozzák fel ezeket az eseményeket a csoportjainkon résztvevő gyerekek.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-csilla-kubovics-juhasz-dora-soos/

Ahogy öregszünk, a szerepeink átalakulnak, megváltoznak, és gyakran le is szűkülnek. A közösségek azonban akkor virágoznak és akkor érik el teljes potenciáljukat, ha minden résztvevőjük a saját képességeinek megfelelően a maga teljességében részt tud venni bennük. Ha elfogadjuk, hogy a kor erőteljes új energiákhoz való hozzáférést tesz lehetővé, és olyan archetipikus viselkedésmintákat erősít fel, mint az együttérzés, a felháborodottság, a hatalom és a bölcsesség új rétegei. Az évek és a tapasztalat nyújtotta ajándék: a fokozódó tisztánlátás és a mind egyenletesebb hang. Moreno módszerei, a pszichodráma és a szociodráma utat nyújtanak a szerepek kibővítésére és új szerepek megtalálására. Ezen a workshopon olyan eszközöket mutatunk, amelyek révén a résztvevők (illetve jövőbeli csoporttagjaik), azonosítani tudnak archetípusokat. Ez segíthet abban, hogy magabiztosan és kiteljesedve, az énjükhöz a legautentikusabban kapcsolódva éljék meg a változást, gazdagítsák saját életüket és a közösségeket, amelyekhez tartoznak.

Tanulási célok: A workshopon való részvétel révén a résztvevők képesek lesznek azonosítani az 50 éves és annál idősebb korosztály számára hasznos archetípusokat, és megismernek két pszichodramatikus és szociodramatikus technikát, amely segít az 50 felettieknek az új lendület megtalálásában.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-deborah-s-shaddy/

A workshopon szociodráma vezetőként és tanárképzőként végzett munkánkat kívánjuk gyakorlati módon megosztani. A tanárképzés területén a szociodrámával, az akció- és az expresszív módszerekkel dolgozni számunkra azt jelenti, hogy a társadalmi igazságosságért, a méltányosságért és a befogadásért dolgozunk az iskolákban, szembenézve a diverzitás, a kirekesztés és a kisebbségi csoportok jelenlétéből következő kihívásokkal. A szociodráma lehetővé teszi a részvételi és demokratikus pedagógia megerősítését. Egy olyan, a részvételen alapuló demokratikus környezet jön létre, amelyben a tanárok és a diákok folyamatos dialógusban, együttműködve tanulnak és hoznak létre tudást. Az ilyen osztályteremben már nem a tanár kerül a tudásátadás középpontjába, a kommunikáció többé nem egyirányú. A tanulók elkötelezetté válnak a tanulási folyamatban, és proaktív szerepet vállalnak mind egyéni tanulási útjuk, mind a csoport fejlődésének társas folyamata tekintetében. A tanárképzésben lévők ilyen szituációkat modellezhetnek és eljátszhatják jövőbeli szerepeiket is. Belehelyezkedhetnek a szülők, az iskolai közösség többi tagja, vagy a kollégáik szerepébe is. Ezáltal egy izomorf folyamat jöhet létre, amelynek révén a leendő tanárok rugalmasabbá, nyitottabbá, a támogató figyelmet jobban biztosító szakemberekké és emberekké válnak.

A workshop tanulási céljai a következőek:

• A csoportvezetők által a tanárképzésben használt néhány gyakorlat megtapasztalása és elsajátítása.
• A szociodráma és az expresszív akciómódszerek szerepének megértése a tanárképzésben és az iskolában.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-margarida-belchior-luzia-lima-rodrigues/

Szociodráma és életrajz: A személyiségfejlődés Erik Erikson elméletében (Prezentáció)

Munkánk célja egyrészt a pszichológus hallgatók aktív tanulásának elősegítése a fejlődéslélektan témában. Másrészt a szociodrámának és a híres emberek életrajzának tanulási eszközökként történő alkalmazása révén az Erik Erikson elméletében megjelenő nyolc fejlődési fázis elsajátítása.

Munkánk elméleti alapja: Erikson elmélete (1998), amely a személyiség pszichoszociális fejlődését nyolc szakaszra tagolja: 1) Bizalom vs bizalmatlanság (csecsemőkor), 2) Autonómia vs szégyen, kétely (kisgyermekkor), 3) Kezdeményezés vs bűntudat (játszókor), 4) Teljesítmény vs kisebbrendűség (kisiskoláskor), 5) Identitás vs szerepzavar (serdülőkor), 6) Bensőségesség vs elszigetelődés (fiatal felnőtt), 7) Alkotóképesség vs stagnálás (felnőttkor), 8) Integritás vs kétségbeesés (időskor). Az aktív tanulás azt feltételezi, hogy a tanuló a saját tanulási folyamatának főszereplőjévé válik. Baptista (2019) rámutatott, hogy a játék eszközét használva tanulhatóak a kulturális sajátosságok, készségek és a csoportos együttélés.

Módszerünk: egy kiválasztott személy életrajzának szociodramatikus bemutatása történik, és a teljes életciklus összekapcsolása Erik Erikson elméletének nyolc szakaszával. Összesen négy alkalommal találkozott a csoport és alkalmanként két ismert személyiséggel foglalkoztunk: Marilyn Monroe, Bonaparte Napoléon, Chorão, Anitta, Frida Kahlo, Silvio Santos, Kurt Cobain, Cazuza. A workshop célja az lesz, hogy megértsük a szociodramatikus építkezés lehetőségeit, mint tanulási eszközt az osztályteremben, és hogy értékeljük a 2023-as osztályban tartott előadások eredményét.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-gislaine-lima-da-silva-2/

Szociodráma alkalmazása a kiskorúak és a közösségi integráció kutatására létrejött központban (cemic): a kamaszok önértékelésének és rezilienciájának megerősítése (Poszter prezentáció)

Beszámoló egy kamaszok számára kialakított közösségi tanulmányi központban kifejlesztett pszichológia kurzus tapasztalatairól.

A kurzus célja, hogy pszichodramatikus játékok alkalmazása révén növeljük a pszichológia hallgatók tudását, illetve az aktív részvételen keresztül megerősítsük a kamaszok önértékelését és rezilienciáját. Két csoporttal dolgoztunk, az egyikben 14, a másikban 15 és 16 éves fiatalok voltak. 

Elméleti megközelítés: A serdülőkort olyan fizikai és pszichológiai változások összességeként értelmezzük, amelyek válságokat generálhatnak. Aberastury és Knobel (2011) ezt az időszakot serdülőkor normalitás szindrómának nevezi. Erik Erikson (1998) “önazonosság kontra szerepzavar” korszaknak. A játék kedvező eszköz a spontaneitás és kreativitás elősegítésére, és a befogadó környezetet teremt. Yozo (1996) szerint a játékosság a konfliktusok feldolgozására is felhasználható. 

Módszertan: Csoportonként 15 találkozóra került sor, az egyik csoportban (14 évesek) huszonhárom, a másikban (15 és 16 évesek) huszonnyolc fiatal részvételével.

A következő játékokat alkalmaztuk: Szuperhős vagyok, 10 közös dolog, érzelmek eljátszása, kihívásjátékok, ellenállás-játék, minőség doboz, idővonal, szerepcsere, célkeresés. 

A workshop tanulási céljai:  A megismert fogalmak és technikák alkalmazása osztályokban és egyéb csoportokban, közösségben. A pszichológus gyakornok és az általa vezetett csoport fejlődési folyamatának megértése.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-gislaine-lima-da-silva/

Az első képződöttek között vagyunk, akik Magyarországon a „Szociodráma csoportvezető asszisztens” címet elnyerték.
Egyik úttörő projektünk egy olyan kísérlet volt, amely a szociodráma és a playback színház módszereit ötvözte – mindkettő Jacob Levy Moreno nevéhez kötődik.

A playback színház gyökerei az 1921-1923 között Bécsben működő Stegreiftheater-ig nyúlnak vissza. Ebben az innovatív színházban személyes történeteket elevenítettek meg rögtönözve a színpadon.

A szociodráma és a playback színház fúziója különösen érdekes lehet, ha a történeteknek az emberi létben betöltött mély szerepére gondolunk. A történetek figyelemre méltó módon képesek egyesíteni és összekötni bennünket, lebontani az egyének és egyéni élettapasztalataink közötti korlátokat, elősegíteni az egyéni, családi, transzgenerációs, akár össztársadalmi belátást, gyógyulást.

A történetek az egyetemes kultúra ősi és szerves részét képezik. Továbbadásukkal hagyományokat és szokásokat alakítunk ki, értékeket közvetítünk, a jövő nemzedékeit neveljük, és mélyebb megértést nyerünk mind önmagunkról, mind a körülöttünk lévő világról. A történetek tükörként szolgálnak a kollektív tudattalanhoz is, pszichénknek azon részéhez, amely az egész emberiség számára közös, és amely eredendően belénk ivódott.

A program célja, hogy a szociodráma konferencia közösségének élményeit, történeteit és azok dinamikáját a szocio-playback módszertan szemszögéből vizsgáljuk meg. Célunk, hogy felfedezzük közös narratíváinkat, integráljuk a szociodráma-konferencián szerzett közös tapasztalatainkat.

A program során a résztvevők egy playback előadásban vesznek részt, ahol a hangsúly egy-egy csoporton, egy kollektív élményen, egy közös történeten lesz. Kísérletet teszünk arra, hogy a szociodráma szemléletében a playback színház és a szociodráma fuzionált eszközeivel történeteinket közösen újrajátsszuk. Bízunk benne, hogy többletet adhat a résztvevőknek az is, ha átélt élményeik újabb aspektusait a történet résztvevőivel együtt a színpadon tárjuk fel, mélyítjük, vagy épp befogadhatóvá tesszük, erősítve ezzel a szocio-playback megközelítés megértését.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-hullamhossz-playback/

A playback színház a világ egyik legfontosabb közösségi kortárs színháza. Interakcióra és improvizációra épülő történetmesélő színházi műfaj, mely a közösség bölcsességét, erejét, a színház művészetét és a pszichodráma alapgondolatát egyaránt működteti. 1975-ben, New York államban született meg az első társulat Jonathan Fox, Jo Salas, Judy Swallow és sokan mások közreműködésében. Több mint 45 éve és 75 országban működnek playback-színházi társulatok ma már szerte a világon. A Centre for Playback Theatre-rel 11 playback színházi iskola alkot nemzetközi iskola hálózatot, melynek tagja a Magyar Playback Színházi Iskola is.

A playback színházban a közönség tagjai személyes élményeiket mesélik el, s a társulat tagjai azokat ott helyben visszajátszák. Ez személyes és egyben közösségi, társadalmi változást, transzformációt is segít. Minden történetnek helye van, mindennapi pillanatoknak és életünk fordulópontjainak, el-nem-mondott és meg-nem-hallgatott történeteknek is. Minden egyes történet egyedi és mindegyikben benne van a közös emberi. Közelebb hoz egymáshoz minket, ahogy meglátjuk és megéljük a másik élményében a sajátunkat is.

Ez az improvizációs színházi műfaj egyben egy hatásos kommunikációs módszer is szinte bármely emberi közösséget tekintve. Nem csak színházként gyakoroljuk, hanem alkalmazott módszerként is használjuk számos kontextusban: oktatás, egészségügy, szociális intézmények, civil szervezetek, egyházi szervezetek, cégek, magán és közszféra..stb.

Egy személyes történet, melyet előttünk mesélnek el és ott azonnal visszajátszák tisztelve a mesélőt, az ő megélését és összehangolódva az adott közösséggel, intim és mély módon való kapcsolódást tesz lehetővé, megteremtve az ehhez szükséges légkört is.

A playback színház tulajdonképpen az orális hagyomány ünnepeinek modern újjászületése. Ehhez hasonló események szórakoztatták egy falu vagy egy törzs közösségét, de a cél mindig valami több volt – például, hogy betegségből meggyógyítsanak, társas, közösségi problémát oldjanak meg, vagy hogy emlékeztesse az alkotókat valamiféle ősi bölcsességre.

Az ökopszichológiai szemlélettel működő playback színházzal célunk, hogy a playback színház eszközeivel reagáljunk az ökológiai kihívásokra, a természet pusztulására, valamint az ember és természet közötti elidegenedésre. Az interaktív előadás során a résztvevők saját érzéseiket, hangulataikat, történeteiket, oszthatják meg, amelyeket ott helyben dolgozunk fel és jelenítünk meg, valamint az azokra reagáló képzőművészet alkotások is kiállításra kerülnek. Ezáltal elősegítjük a közösségi párbeszédet, a kapcsolódást és újrakapcsolódást magunkhoz, egymáshoz és a természethez. Így gyógyítva az elidegenedés okozta válságot, mint az Ökopszichológiai Egyesület valamennyi szakmai programja.

A konferencián a két társulat és nemzetközi playback színházi kollégáik előadása lehetőséget biztosít a résztvevőknek, hogy közvetlenül tapasztalják meg a playback színház, és az ahhoz társított, képzőművészeti formák erejét a társadalmi és ökológiai témák feldolgozásában, különösen a konferencián frissen szerzett élményeik tükrében.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/okopszi-playback-tarsulat-sepsi-playback-szinhaz-tarsulat/

Számos vezetésfejlesztési módszer tartalmaz szerepjátékot valameilyen formában: különböző helyzetgyakorlatokat, üzleti szimulációkat, komoly játékokat, élőszereplős oktatási szerepjátékokat (edularp), coaching intervenciókat, stb.

Előadásomban, amely PhD-kutatásomon alapul, felvázolom, hogy a szociodráma és más Morenotól eredő dramatikus módszerek milyen szerepet tölthetnek be a vezetésfejlesztési beavatkozásokban.

Az előadás révén  a résztvevők képessé válnak összehasonlítani a szociodrámát a vezetésfejlesztés más szerepjátékos módszereivel, meghatározni a hasonlóságokat és különbségeket, valamint ismereteket szereznek egy szociodráma-kutatás jelenlegi állásáról is.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-matyas-hartyandi/

Ebben a prezentációban egy olyan online szupervíziós csoport (és néhány egyéni szupervízió) tapasztalatai kerülnek bemutatásra, amelyben a dramatikus multiplikáció csoporttechnikát használtuk. Ez a módszer a szupervízori szerepet decentrilazálja és egy kollektív, társszupervíziós szemléletet hagy érvényesülni. Előadásomban, a tapasztalatok alapján a Dramatikus Multiplikációról fogok beszélni: elsősorban a szupervíziós csoportban kifejtett hatásairól, ugyanakkor az alkalmakon énekelt dalokra is fogunk reflektálni, az élmény bemutatásaként. A prezentáció révén a résztvevők megismerhetik és továbbfejleszthetik a decentralizált szupervízióban rejlő lehetőségeket.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-dayse-bispo-silva/

Ez az előadás az „Átmenet 8: Társadalmi kérdések, a technológia és a kortárs művészet összekapcsolása” című innovatív transzdiszciplináris projektet mutatja be. E projekt keretében különféle multimodális módszerek kerültek alkalmazásra a társadalmi kérdések állampolgárokra gyakorolt hatásának tanulmányozására, valamint összekapcsolására a technológiával és a kortárs művészettel. 

Más részvételi művészeti alapú megközelítésekhez hasonlóan – mint például a szociális színház (Saldaña, 2011) -, a szociodráma is az elmúlt években vált a társadalmi témák kvalitatív elemzésének innovatív módszeréből a közösségfejlesztés területén alkalmazható meghatározó transzformatív beavatkozássá (Conrad & Sinner, 2015). 

A projekt során hat szociodráma eseményről volt adatgyűjtés, oly módon, hogy két alkalom jutott egy-egy témára. A témák a következők voltak: környezet, munka, migráció. Eleusis városának lakosai közül toborozták a résztvevőket. Arra hívták őket, hogy a saját nézőpontjukból fejezzék ki aggodalmaikat, tapasztalataikat saját városi életükkel kapcsolatban a helyi közösség számára központi témákban. Minden ülés körülbelül másfél órás volt. Az alkalmakat két tapasztalt szociodráma csoportvezető facilitálta, akik a kutatócsoport tagjai voltak. Ők határozták meg az egyes alkalmak célját, menetét és tevékenység formáit. A kutatócsoport multimodális kutatási érdeklődéséhez igazodva, a foglalkozásokat videó- és hangfelvételen rögzítették. Okosórákhoz hasonló, viselhető szenzorral ellátott, az érzelmi izgalomhoz kapcsolódó fiziológiai jeleket mérő biometrikus adatot gyűjtöttek azoktól a résztvevőktől, akik vállalták az eszközök viselését. A foglalkozáson szerzett adatokat a művészek hang, vizuális, biometrikus és verbális elemek formájában kapták meg, amely inspirációs forrásként szolgált a művészi produkcióhoz. 

Az előadás során a kutatás eredményeit szintén multimodális eszközöket használva mutatjuk be.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-philia-issari-georgios-chaniotis-katerina-lioliou/

Az előadás az ősi performatív gyógyító rítusokra fókuszáló történelmi kutatások illetve a pszichodráma és szociodráma kortárs gyakorlatainak átfedéseit mutatja be, rávilágítva történészek és terapeuták közös területeire.

Munkám során az ősi terápiás rituálék fejlődését vizsgálom. Figyelemre méltó például Aszklépiosz, a gyógyítás görög istenének kultusza. Aszklépiosz rítusának középpontjában a terápiás inkubáció, azaz a rituális álomlátás állt. A látomásokon keresztül a hívők az isteni beavatkozást és gyógyulást keresték. A rítusok kialakulása szorosan kapcsolódik a színházhoz, hiszen a színházakban tartott szakrális előadások készítették elő a hívőket az isteni élmények befogadására. E bevett gyakorlat azontúl, hogy az egyéni képzelőerőt fejlesztette, ráadásul terápiás közösségeket hozott létre. Az isteni és a láthatatlan erők világával való bensőséges kapcsolódás megerősítette a látomásokban gyógyulást kereső hívők társadalmi szerepét is.

A pszichodrámával és szociodrámával foglalkozó szakemberek és a történeti kutatók munkájának dialógusa kölcsönös gazdagodást tesz lehetővé. Míg a történelmi szempontok hozzájárulhatnak a modern terápia innovatív megközelítéseihez, addig a terapeuták értékes perspektívákat kínálhatnak az ősi terápiás rítusok dinamikájának mélyebb megértéséhez. Ez a szinergia hozzásegíthet a performativitás és terápia bonyolult kölcsönhatásának mélyebb, korszakokon átívelő megértéséhez.

 Tanulási célok:

•   A résztvevők megismerik az ősi performatív tradíciók és a kortárs pszichodráma, szociodráma terápiás módszerei közötti jelentős összefüggéseket.
•   A résztvevők készségei kiegészülnek történeti ismeretekkel a performansz terápiás módszerként való alkalmazásával kapcsolatban.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-luigi-lafasciano/

Ez a prezentáció Anton Pavlovics Csehov „A Sirály” című művének metaszínházi vonatkozásait vizsgálja, különös tekintettel az egyik szereplő, Trepljev figurájára. Jacob L. Moreno szociodráma elméletét használjuk, hogy megértsük, hogyan kapcsolódnak össze a személyes problémák és a társadalmi normák a darabban. Ennek fontos része a Trepljov által alkotott újfajta előadás, amely nagyon különbözik az anyja, Arkadina által képviselt hagyományos színháztól. Elemezzük, hogy Trepljov hogyan próbálja megtalálni saját művészi hangját és identitását, miközben kirajzolódnak az adott korszak nagy, generációk és eszmék közötti konfliktusai. 

A prezentáció során a szociodrámát használjuk arra, hogy olyan témákat vizsgáljunk, mint a művészeti hűség, a családon belüli problémák és a társadalmi normák követésére irányuló nyomás. Emellett azon is gondolkodunk, hogyan vonódik be a közönség a metaszínházi világba.  Ez megmutatja, Csehov miként keveri össze az alakítást és a valódi életet, arra késztetve az embereket, hogy gondolkodjanak saját társadalmi szerepeiken és identitásaikon.

Végül „A Sirály”-t mint  a szociodráma számára erős eszközt fogjuk látni. Hiszen a darab bonyolult kapcsolatokat mutat be az emberek és a társadalmi elvárások között, és mély elgondolkodásra késztet művészetről, arról hogy kik vagyunk, és hogyan kerülünk interakcióba egymással. Ez a mély ránézés Csehov darabjára ismét segít nekünk felismerni a mű jelentősségét és művészeti kvalitásait.

Tanulási célok:

• A résztvevők megtanulják azonosítani és megérteni „A Sirály” metaszínházi részeit, és látni, miért fontosak a társadalmi és személyes problémák megjelenítéséhez.
• A résztvevők többet tudhatnak meg arról, hogy a dráma hogyan használható a társadalom és a pszichológia tanulmányozására, és hogy a drámairodalom hogyan befolyásolja, miképp látja és hogyan viszonyul a közönség a darabhoz. 

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-hossein-oroumiehchiha/

Moreno úgy tekintett a szociodrámára, mint a társadalomkutatás kitüntetett eszközére. A módszer változatos hátterű társadalmi csoportokban való, széleskörű alkalmazhatóságát megtapasztaló dramatisták jelentős része osztja ezt a meggyőződést. A korábban jellemző, a módszertől magától alapvetően független, különböző tudománytörténeti okokhoz köthető késlekedés ellenére, az akadémiai szféra is egyre nyitottabbá válik a dramatikus eszközök kvalitatív kutatási módszerként való használatára.

A Drama as Academic Research (DAR) Kutatócsoport egy nemzetközi csoport, amely különböző tudományterületek kutatóiból áll, akik maguk is gyakorló dramatisták. A DAR tagjai arra hívják az érdeklődő akadémiai kutatókat és dramatistákat, hogy a dráma segítségével közösen tárják fel a tudástermelés lehetőségeit, feltételeit és különféle módszertani kérdéseit. A műhelymunka célja feltérképzeni, hogyan aknázhatók ki a társadalomtudomány számára a dráma kínálta lehetőségek a társadalmi valóság megértésében.

A workshop a drámából nyerhető tudás ismeretelméleti kérdéseivel foglalkozik: érvényességi, etikai, a kutatói szerepkörhöz kötődő kérdésekre keressük a választ. Összegyűjtjük mindazokat a dilemmákkal, amelyekkel a drámának mint adatgyűjtési eszköznek a használata során találkozhatunk, és feltérképezzük azokat a területeket, amelyeken a dramatikus módszerek eltérnek a hagyományos kutatásmódszertani gyakorlatoktól.

Szeretettel várunk mindenkit, aki csatlakozna hozzánk ebben az együttműködésben!

Tanulási célok: A résztvevők megértik a drámamódszerekkel kapcsolatos akadémiai kutatás szükségleteit és feltételeit, és betekintést nyernek a dráma mint kutatási eszköz kihívásaiba és lehetőségeibe az adatok érvényessége, a kutatási etika, az átvihetőség, és egyéb szempontokból.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-agnes-blasko-jana-damjanov-lucy-davies-zsofia-kollanyi-orsolya-lelkes-sarah-jane-lennie-eszter-neumann-leyla-safta-zecheria/

A workshop betekintést nyújt a szociális munka keretében, bevándorló közösségekben alkalmazott szociodráma technikákba. A szociodráma módszerét bevándoló fiatalokkal a szociális tanulás és a mentális egészség megtámogatására lehet használni, annak érdekében, hogy jobban felismerjék az akadályokat, és bővüljön repertoárjuk, illetve stratégiáik a jövőjük felépítéséhez új hazájukban. Teoretikus háttér: A fiatal bevándorlók és kevéssé strukturált családjaik valamiféle “személyiségzavarban” szenvednek, amely együttjár a mentalizációs képességek és a mentális egészségükre való odafigyelés hiányával, és a társadalmi és munkahelyi struktúrákba való beilleszkedés súlyos nehézségeivel. E nehézségekben, legjobban a számukra kialakított specifikus szociális szolgáltatások tudják segíteni őket, amelyek magukban foglalják a szociális tanulást és oktatást, a csoportos szociodramatikus beavatkozásokat, a képzés és a munkakeresés támogatását és a pszichodramatikus mentálhigiénés segítségnyújtást. 

A workshop révén a résztvevők megértik a munkaerőpiacra belépő bevándorló fiatalok pszichoszociális hátterét. A résztvevők kipróbálnak különböző szociodramatikus és mentalizációs technikákat, melyeket a bevándorló csoportokkal folytatott gyakorlatban alkalmazható.

A workshopot prezentáció követi, amely Magyarországon és Spanyolországban megvalósult projektek kapcsán mutatja be, hogy a szociodráma és az akciómódszerek hatékony eszközök lehetnek a marginalizált helyzetben lévő fiatalok támogatására a munkaerő piaci belépéskor. E projektek hasonló célcsoportokat érintenek (bevándorló fiatalok) és támogató szerepekben szakembereket is bevonnak (szociális munkásokat, oktatókat, pszichológusokat). A csoportok tagjai szociális, gazdasági és kulturális hátterükből következően sokféle akadállyal szembesülnek a munkavállalás kapcsán és amikor független életet szeretnének élni. A szociodramatikus technikák alkalmazása segíti ezen akadályok azonosítását, motiválja a munkahellyel és a családi közeggel kapcsolatos új stratégiák kipróbálását, és támogatja őket egy nagyobb fokú önállóság kialakításában, hogy megteremtsék saját jövőjüket.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-pablo-alvarez-valcarce-peter-klausz/

AI, klímakatasztrófa, háborúk, betegségek, kapitalizmus – számos átalakulás és válság, amelyek szétzilálják és rángatják társadalmainkat, intézményeinket, szervezeteinket, közösségeinket, és egyéni szinten minket magunkat is. Párhuzamos világok jönnek létre és ütköznek egymással. E jelenség megváltoztatja a szociodrámát és a szociodramatikus közösséget magát is. 

Workshopunk keretében a válságok és átalakulások dinamikáira és összefüggéseire próbálunk ránézni. Hogyan hat ez a szociodramára? Akcióban fogjuk vizsgálni ezt a kédést. A szociodráma, a Társadalmi Jelenlét Színház (Social Presence Theatre – SPT) és a rendszerállítás módszereit kombinálva vizsgáljuk majd hogy miképp érintik közösségünket és módszerünket e szimultán jelenségek. Az SPT technikákon alapuló rámelegedést követően, a fenti témákat vizsgáljuk majd. Az egyes kiscsoportok szociodramatikus kérdéseket fogalmaznak meg, és meghatározzák a témában releváns szereplőket. Ezután – ahogy a sokdimenziós rendszerállításnál történik – egy segítő csoport megmutat egy akciót a közös színpadon, amely egyidejűleg hat minden kiscsoportra. Állítás helyett viszont, mi egy SPT formát fogunk alkalmazni, amelyet Falunak hívnak. 

Hogy hangzik? Biztosan furcsán. Sétálunk, megállunk, leülünk, lefekszünk, körbe forgunk. Nevetünk és a komor témák ellenére jól érezzük magunkat.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-joerg-jelden-valerie-monti-holland/

Ez a workshop azt mutatja be, hogyan használhatjuk a szociodrámát az idegennyelv oktatás keretében. Az osztály résztvevői természetesen emberi lények és ekként is dolgozunk velük. Módszerünk a nyelvtanulást segítő pszichodramaturgia (PDL), amely Moreno fejlődés- és ideális működés koncepcióira épít. Kulcsa a kreativitás.

Moreno szerint a spontaneitás tanulható és gyakorolható. Ezt tesszük programunk során.

 A PDL a találkozáson (encounter) és az itt és moston alapuló pedagógiai módszer. A résztvevők nem tanulják a nyelvet, hanem a találkozás eszközeként használják. Arról szól, hogy használják, legyenek benne, éljenek az idegen nyelvben. Az oktató a kereteket és a biztonságos teret biztosítja, és végig abban támogatja a résztvevőket, hogy ki tudják fejezni magukat.

Workshopunk lehetőséget teremt annak megtapasztalásra, hogyan zajlik a nyelvtanulás a PDL módszerrel, amely pedagógiai alapokra épít, és a résztvevők illetve a csoport számára releváns tartalmakkal dolgozik.

A workshop résztvevői képesek lesznek a szociodramatikus szerepépítés és szerepjáték alkalmazására a idegennyelv tanításban, jobban fogják érteni, hogy a nyelvtanulás miképp is történik,  praktikus eszközöket kapnak a találkozások (interakciók) facilitálására az idegennyelv órákon.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-robert-zammit-lara-vincent/

A workshopon a szociodráma módszerével dolgozzuk fel a mesékben megjelenő archetipikus üzeneteket, melyek szinergiát mutatnak ökopszichológiai összefüggésekkel.

Ezen alkalommal A bölénylány és barátja a varjú című indián mesével dolgozunk (William Camus: Tűzmadarak – mesegyűjtemény). Az itt alkalmazott technika a J.L. Moreno-féle szociodramatikus és a J.Fox által fémjelzett playback- színházi eszközöket is használja. A mese értelmezés-elméletét az Antalfai Márta által megalkotott Kincskereső Meseterápiás módszer adja, mely erősen C.G. Jung analitikus elméletén alapszik. Ez a módszer egyesiti magában a pszichodráma és a jungi analitikus alapokra épülő meseterápia elemeit.

A workshopon saját lelki folyamatainkkal is dolgozunk, és miközben a kiválasztott mese szövetét használjuk alaptörténetnek, a mesében megjelenő, kiemelt interpszichés konfliktusok, krízisek kerülnek eljátszásra. A kiemelés a mesékben szimbolikusan megjelenő természetközeli helyszínekkel, szereplőkkel, és ezek emberre – a mese hősére, illetve a mesehős emberi kapcsolódásaira – gyakorolt hatásával foglalkozik.

Az eljátszás folyamán fontos tárgyakat, figurákat személyesitjünk meg, és így játsszuk el a szituációt. A szerepválasztás egyéni, a játék elején szerepfelvétel, helyszínépítés, a játék után feldolgozás, visszajelzés zajlik. A lejátszás során összes érzékszervünkkel dolgozunk. Ennek alapján olyan, eddig nem ismert részleteket tudunk meg magunkról és kapcsolódásainkról, melyek segithetnek problémáink felismerésében. A mesék különleges alaptémákat rejtenek, ősi szimbólumok, archetípusok, alapkonfliktus-minták jelennek meg bennük, melyek révén az egyéni tudattalanon túlmutató, kollektív tudattalanból is energiákat kaphatunk.

Jelen mese alapján az együttélés természet által meghatározott vonatkozásaira, a csoporthoz való tartozás, illetve a természet szükséges és elégséges használatának kérdéseire látunk rá.

Két jelenetet emelünk ki: Az egyikben a természetben felnőtt hősnő csoportba való visszatérésének nehézségeit vizsgáljuk. A másikban a természet örök adakozására történő kétféle emberi reakció jelenik meg: az egyik, ahol a kapzsiság és telhetetlenség az úr, és a másik, ahol a szükség és mértékletesség a meghatározó.

A két példa alapján ráláthatunk arra a mesékben alapvetésként mutatkozó elemre, hogy az emberi változások a természettel való szoros kapcsolódásban, mintegy lenyomatként mutatkoznak meg, ezzel szimbolikusan és tényszerűen is bizonyitva, hogy ember és természet elválaszthatatlan, sorsuk egymás függvénye.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-attila-donath-andrea-kaloczkai/

A globális felmelegedés világában élünk, ahol gyakoriak a hurrikánok, a földrengések, az árvizek, és a tűzvészek. Vajon az isteneket kell hibáztassuk ezért?

Miért vannak ezek a természeti katasztrófák? Ezek is Isten tervének részei? Mi a mi kollektív felelősségünk a múltunkért és a közös jövőnkért?

J. L. Moreno úgy vélte, hogy mindannyian össze vagyunk kötve a teremtőhöz való kapcsolódásunkban. Szerinte a kreativitás a teremtőtől vagy istenségtől ered. A workshopon egy bírósági tárgyalás megrendezését ajánljuk a résztvevőknek, ahol az isteni entitást hallgatjuk meg a teremtésről és a világ jelenlegi állapotáról, hogy jobban megértsük, miképp dolgozhatnánk együtt azon, hogy visszafordítsuk mindazt, amit jelenleg tapasztalunk. A résztvevőknek lehetőségük lesz kiválasztani, hogy ki vagy mi szólítja meg az istenségeket, például a természet elemei és/vagy a különböző kultúrák képviselői. Kiválasztják a tárgyalás helyszínét, például egy konferenciát, egy közösségi központot, egy szabadtéri helyszínt vagy egy tárgyalótermet.

Tanulási célok:

• A közösségi cselekvőképesség fokozása aktuális konfortzónánkon túl.
• A hibáztatás kérdésének újrakeretezése.
• A szociodráma lehetőségeinek felismerése egy praxis alapú ökológia megteremtésében a változásért, és egy ezeken a praxisokon alapuló ökoszisztéma kialakításában, a társadalmi kérdések feltétele a beavatkozás érdekében.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-sheila-dallas-katzman-pen-fitzgerald/

A háborús időszak megpróbáltatásai közepette az ukrán pszichológusok és pszichoterapeuták számos kihívással szembesültek munkájuk során. Egy olyan új valóságban találtuk magunkat, amely megjósolhatatlan volt, és nem lehetett rá felkészülni.

Ahogy a klienseink, úgy mi magunk, pszichológiai segítséget nyújtó szakemberek is, szükségét éreztük az érzelmi feldolgozásnak, a támogatásnak és a kapcsolódásnak, valamint egy olyan szakmai kommunikációnak, ami képessé tesz bennünket, hogy megbirkózzunk azokkal az új kérdésekkel, amelyekkel munkánk során szembesülnünk kellett.

Ezért egy szociodráma csoportot alakítottunk Ron Wiener és Diane Adderley vezetésével.

Nekünk, a csoport tagjainak erőforrást jelentett, hogy a háború hosszú hónapjai alatt találkozni tudtunk, és a traumatikus események valóságát különböző szerepekben és hangokban ki tudtuk fejezni. Minden tőlünk telhetőt megtettünk, hogy megvizsgáljuk a szörnyű eseményeket, hogy megértsük és elemezzük a saját magunkban, személyes és szakmai kapcsolatainkban, a társadalomban és a nemzetközi közösségben zajló folyamatokat. Azt is megfigyeltük, hogyan reprodukálódnak ezek a folyamatok a csoportban.

Menet közben kellett tanulnunk, és sok mindent sikerült elérnünk.

A workshop során:

• feltárjuk, hogy mi zajlott ebben az intim térben.
• A csoporttitok elvét betartva, egy olyan csoport munkájába kínálunk betekintést, amely a végtelen háborús hónapokban rendszeresen találkozott.
• Elmondjuk, hogy miképp mozdultunk el kitűzött céljainktól, a munkáinkból származó igényeinkre való reagálásig.
• Megosztjuk a felismeréseket, amelyekre a csoport a közös munka révén jutott.
• Tapasztalatainkkal megerősítjük a szociodráma módszer alkalmazásának fontosságát és hatékonyságát.
• Cselekvésre és találkozásra hívunk.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-olena-kuchynska-angelina-karimova/

A workshop olyan kulcsfontosságú akciótechnikákat mutat be, mint a „feltáró szék”, a metaforák, szövegalkotási játékok, tárgyak vagy képkártyák használata. A workshop e technikák alkalmazásával járja körül az akadályok és segítő erők szociodramatikus feltérképezésnek lehetőségeit, annak érdekében, hogy elősegítsük a különböző közösségek, csoportok, és teamek számára a változást és kollektívájuk új jövőképének megalkotását. A workshop a csoportvezetők  „Facilitating Collective Intelligence, a Handbook for Trainers, Coaches, Consultants and Leaders” (Routledge 2029) című könyvéhez kapcsolódik. 

Az akciótechnikák mellett foglalkozni fogunk: (1) A szociodramatikus munka megkönnyítéséhez szükséges legfontosabb belső attitűdökkel; illetve (2) azokkal a kulcsmozzanatokkal, amelyek a kollektív intelligencia aktiválásához szükségesek a szociodramatikus munkában. 

A workshop  résztvevői: 

• Elsajátítanak egy belső hozzáállást, ami szociodramatikus munka fecilitálásához szükséges; 
• Megismerik egy kulcskérdés megfogalmazásának módját, amellyel aktiviálni lehet a közös intelligenciát a szociodramatikus munkában; 
• Felfedezik egy-egy akciótechnika használatát a szociodramatikus munka elmélyítése érdekében.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-chantal-neve-hanquet-agathe-crespel/

J. L. Moreno összekapcsolja az egyén és az emberiség identitását. Azt hangsúlyozza, hogy az egyén megváltása megvalósíthatatlan lenne, a „másik” egyidejű aktív középpontba állítása nélkül. Nem mindig könnyű a figyelmet egyszerre az egyéni és kollektív jelenségekre összpontosítani. 

A workshopunk egy szocio – pszicho – szodiodráma lesz, amely három szakaszra tagolódik:

1) Szociodramatikus megközelítés

 2) Pszichodramatikus szakasz 

3) Visszatérés a szociodramatikus megközelítéshez. 

Ez az eljárás segíti annak megértését, hogy miképp lehet integrálni a két módszertani formát anélkül, hogy kockáztatni kéne az összekeveredést és az összezavarodást. 

A foglalkozás révén a résztvevők képesek lesznek: 

• körvonalazni a szociodráma néhány alkotóelemét; 
• körvonalazni a pszichodráma néhány alkotóelemét; 
• megkülönböztetni a szociodrámát és a pszichodrámát

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-marco-greco/

Különböző akciómódszerek, a szociometria és a szociodráma alkalmazásával a csoportban felmerülő gazdasági témákkal fogunk foglalkozni, legyenek ezek személyes vagy rendszerszintű kérdések. Teret és hangot adunk a különböző aspektusok megjelenésének. E megközelítés tudatosabbá tesz bennünket a tekintetben, hogy hozzáállásunk miképp formálja a pénzzel kapcsolatos döntéseinket, és segít minket adott szándékoltságú gazdasági rendszerhez vezető stratégiák kialakításában.

A workshop révén a résztvevők tudatosabbakká válnak gazdasági kérdésekhez kapcsolódó elképzeléseiket és viselkedésüket illetően és hazavihetnek néhány ötletet, amelyekkel a saját hatókörükben változásokat kezdeményezhetnek.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-dorchess-de-koning/

A szalutogenezis az egészség eredete, a patogenezis a betegség eredete. 

Hogyan segíthetünk a segítőknek, akik ugyanazon körülmények között élnek, mint az ügyfeleik? Hogyan tudják megőrizni erejüket és magabiztosságukat terapeutaként a háborús veszélyben, amikor bombáznak és rakéták hullanak a saját lakóhelyükön, vagy amikor meghaladják őket nehézségek és szoronganak, mert úgy érzik, hogy képtelenek valódi segítséget nyújtani a klienseiknek? Hogyan tudnak a hivatásos segítők vigyázni magukra, hogyan tudják elkerülni a másodlagos traumatizációt, amikor mélyen belekerülnek klienseik traumatikus élményeibe? Milyen túlélési stratégiáik vannak? Hogyan élték túl elődeik a korábbi háborúkat, amiken keresztülmentek? Hogyan tudnak kikerülni érzéketlenség vagy a túlérzékenység állapotaiból? 

Amikor az idegrendszer túlterhelődik, és nem bírja tovább a nyomást, a rendszer leáll, és lebénulunk, tehetetlenné válunk, zsibbadtak és érzéketlenek leszünk. Ezek a reakciók a szervezet védekező mechanizmusai, és bár abban a pillanatban életmentőek, hosszú távon, ha ezekben az állapotokban maradunk, veszélyeztethetik az életünket. 

A workshop egy pszicho-szociodramatikus kutatás lesz azzal kapcsolatban, hogy miképp nyerhetjük vissza egyensúlyunkat, miképp lehet újra integrálni a racionális és érzelmi működést, és az erőforrásokra összpontosítva elviselni a stresszhelyzeteket, tágítani a “tűrőképesség ablakot”, ezáltal fejleszteni a rezilienciát. 

Hozzuk el az eseteinket erre a workshopra, amikor traumákkal dolgoztunk, és tanuljunk egymástól! 

A tanulási célok, hogy 

(1) megtanuljuk beazonosítani testi reakcióinkat a túlzott érzelmi átélésre, és az érzések leválasztására, 

(2) megismerjük a “tűrőképesség ablaka” koncepciót, és hogy belássuk a támogató rendszerek fontosságát.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-judith-teszary/

Ezen a workshopon a segítő szakemberek és pedagógusok betekintést és első kézből származó tapasztalatokat szerezhetnek arról, hogy a szociodramatikus technikák hogyan fejleszthetik készségeiket, különösen interkulturális környezetben. A résztvevők felfedezik segítői szerepüket és funkciójukat, miközben betekintést nyerünk a különböző hátterű ügyfelekkel való munkába. A workshop lehetőséget nyújt arra is, hogy feltárjuk a hátrányos helyzetű csoportokhoz való tartozással és stigmákkal kapcsolatos érzékenységeket, valamint ezek hatását a segítő-kliens kapcsolatra.

A workshop módszertanát egy öngyilkosság-megelőzési vonal önkénteseinek képzése során fogalmaztuk meg és finomítottuk ki, egy egyedülálló környezetben. A megközelítés előkészítése, tervezése és szupervíziója a magyarországi első szociodráma képzés keretében zajlott.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-gabor-csuvik-krisztina-galgoczi/

Munkánkban a következő célokat tűztük ki:

(1) a pszichoszociális fejlődés a segítői tevékenység során: önismeret, kapcsolódás a saját belső világhoz, érzelmi megélések figyelembe vétele;

(2) a szociális készségek és kommunikációs képességek fejlődése: képessé válni az őszinte kommunikációra és konstruktív megoldásokra nehéz és extrém helyzetkben is;

(3) egy biztonságos kapcsolati tér létrehozása a hiány, a veszteség, a halál átgondolására és feldolgozására.

Jung a “sebesült gyógyító” archetípusáról beszélt, aki két ellentétes pólust hordoz magában: a gyógyítót és a sebesültet. Ez a szempont lényegesebb, mint valaha a segítő szakmákban. A saját tapasztalatok bázisán történő fejlődés mindenki számára lehetővé teszi, hogy a kliensekkel és a családokkal kialakult kapcsolatokból, saját megéléseiből tanuljon. Azokat a kreatív képességeket fejlesztjük, amelyek révén a beteget körülvevő család jellegzetességei észlelhetővé és stimulálhatóvá válnak, ezáltal a fókuszt áthelyezve a környezetben rejlő pozitív erőforrásokra. Munkánkban a következő módszereket használjuk mind a beteg- és családgondozásban, mind a csoportokkal: beszélgetés, aktív hallgatás, narratív orvoslás, szocio-pszichodráma és művészetterápia.

Olyan teret hozunk lére, amelyben a résztvevők kritikailag reflektálhatnak a segítői viszonyban megjelenő interperszonális kapcsolatokra, mind a betegekkel mind a családokkal. Ebben a folyamatban találkozunk az orvostudomány mindenhatóságának mítoszával, a Chiron mitológiával, az élet múlandóságával és közösen dolgozzuk fel a gyász tapasztalatát.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-maria-gabriella-nicotra/

A workshop nyomán a résztvevők 

• értékelni tudják konfliktuskezelési módszereiket;
•  jobban megértik a konfliktusok és nézeteltérések dinamikáját, és lehetséges hozadékait;
• kialakíthatják saját eljárásaikat a konfliktusok produktív kezelésre.

A workshop módszertanilag a következő módon alakul majd:

• A rámelegedés előkészíti a résztvevőket az együttlétre és a dráma kidolgozására; 
• Képek megjelenítése, különféle formációk felállítása, szobrok; 
• A csoportvezető problémafelvetése, tematikus munka kiscsoportokban; csoportos megbeszélések stb.

Elméleti alapok: 

A szociodrámának három típusa van (Ameln és Becker-Ebel tipológiája alapján): témaközpontú szociodráma; csoportközpontú szociodráma; szociokulturális szociodráma. Ez a workshop a témaközpontú szociodrámát mutatja be. A felhasznált keretrendszer: Thomas Kilmann: A konfliktuskezelés különféle stílusainak modellje.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-rashmi-datt-2/

Ezen a wokrshopon eredendő személyes mintáztainkból indulunk ki, majd saját törzsünket keressük, vagyis egy olyan helyet és megtartó közeget, ahová tartozhatunk, ahol önmagunk és a közösség részei lehetünk, hogy végül a közös alkotásban összekapcsolódjunk. Mit meríthetünk ősi gyökereinkből? Mi az, amit átemelhetünk a jelenlegi életünkbe? Mi a saját személyes felelőségünk a tágabb társadalomban és ehhez képest mi a személyes cselekvőképességünk? Hogyan alakítsuk úgy az életünket, hogy valameilyen nagyobb célt előremozdítsunk, hogy a közösséget megerősítsük? 

A játék erejét fogjuk használni, hogy összekapcsoljuk a csoportokat és a társadalmat formáló személyes közösségi történeteinket, annak reményében, hogy közösen egy jobb világot teremthetünk. 

A workshop nyomán a résztvevők: 

• Tasztalattal rendelkeznek majd és megértik, hogyan kombinálható a kreatív művészet a szociometriával és szociodrámával. 
• Felfedezik, hogyan használhatjuk a személyes cselekvőképességet a nagyobb kollektíva érdekében.
• Felidézik a játék fontosságát életükben

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-jacomien-ilbrink-valerie-monti-holland/

A zaklatás (bullying) az erőszakos viselkedés egy formája, amely különböző formákat ölthet, beleértve a fizikai megfélemlítést, mint például a sérülés vagy azzal való fenyegetés, köpködés, lökdösés és rugdosás, valamint a nem fizikai megfélemlítést, mint például a verbális bántalmazást, így a csúfneveket, sértéseket vagy a gúnyolódást. A rosszindulatú pletyka, a pletykák terjesztése és a csoportból való kitaszítás szintén a zaklatás létező formái az iskolások körében. A technológia rohamos fejlődésével a zaklatás hatóköre kiterjedtebbé vált, a megfélemlítés a közösségi médián és az elektronikus eszközökön keresztül is zajlik. 

A művészetterápiás beavatkozás hasznos megközelítés, amely segíthet a zaklatás káros hatásainak tudatosításában, valamint a diákok által zaklatásnak tekintett viselkedésformák azonosításában. Az ilyen jellegű beavatkozások közvetlenül a gyermekek érzelmi világára hatnak, fejlesztik önbizalmukat, egészségesebb pszichoszociális környezetet teremtenek az iskolákban, segítenek pozitív konfliktuskezelési készségeket és viselkedési stratégiákat kialakítani a zaklatás megelőzése érdekében. Továbbá a szociodráma alkalmazása az oktatási intézményekben fokozhatja mind a tanárok, mind a diákok spontaneitását és kreativitását, a konfliktusokat hasznos tanulási helyzetekké alakíthatja, feltárhatja, hogy miképp élhetnénk jobban együtt ezekben a terekben, és sokkal tovább mehet, mint a jól ismert íróasztal-ceruza-papír tanulási eszközök, hozzájárulva az iskolai tanulók személyiségének egyszerre több dimenzióban történő integráltabb fejlődéshez. 

Workshopunkon a résztvevők megismerhetik, hogyan működik e két módszer kombinációja az iskolai zaklatás sikeres megelőzése érdekében. Ezen túl képessé válnak legalább 3 bemutatott technika alkalmazására az iskolai munkában.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-lydia-yordanova/

Az álomrajz (Disegno Onirico) gyökerei a szürrealizmusból, az archetipikus elméletekből, Goethe színelméletéből, Bermolén és Dal Porto csodálatos munkásságából erednek. Ezekből fejlődött a holisztikus pszichodráma, és eredményesen alkalmazzuk ezt a csodálatos, szórakoztató eszközt a szociodrámában és a szociopszichodrámában is. Itt az egyéni munka tovább fejlődik és kiszélesedik, a személyes élmények összekapcsolódnak az egész csoportot, a társadalmat vagy akár az egész bolygót foglalkoztató témákkal. 

Műhelymunkánk célja, hogy a csoport archetipikus nyelvezetét összekapcsoljuk a szociodráma kollektív jellegével és céljaival. Kiindulópontként, spontán asszociációkon és rajzokon keresztül azonosítjuk szükségleteinket és törekvéseinket, hogy ezektől elrugaszkodva, új kollektív jövképeket találjunk. A színek és formák szimbolikus nyelvét használjuk, amely a világ minden (emberi vagy nem emberi) lénye számára közös adottság, és egyáltalán nem a rajzkészséget teszteljük! 

A két tanulási cél, hogy többet tudjunk szociopszichodrámáról és annak elméleti hátteréről, illetve lássuk, hogy az álomrajz módszere hogyan járulhat hozzá a személyes, spontán kifejezéshez, valamint a csoport kohéziójához és a szociodramatikus munkához.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-flavia-bocchino-mariolina-werner-guarino/

A fák mindig is fontos szerepet játszottak társadalmainkban, közösségeinkben és életünkben. Menedékként, oxigén- és energiaforrásként, a szépség forrásaként, játszóhelyként, találkozóhelyként szolgálnak. A világ számos különböző hitvilágában a fák szimbolikus, allegorikus jelentéssel bírnak. Az „Élet fája” metaforában a fa az élet forrásaként jelenik meg, gyümölcsei életet és gyakran halhatatlanságot kínálnak! 

Ezen a workshopon a fához, mint szimbólumhoz vagy konkrét entitáshoz fűződő személyes kapcsolatunkat fogjuk nyomon követni, és olyan, az emberi létezésünk szempontjából kihívást jelentő kérdésekben fogunk elmélyedni, mint a növekedés, a hovatartozás, a teremtés, az idealizálás, a védelem, a pusztítás, az áldozathozatal, a gyógyulás és a túlélés. A workshop szociodráma és művészetterápiás gyakorlatokon alapul. 

A tanulási cél olyan módszerek felfedzése lesz, amelyek kontroll elvesztésével és az ismeretlennel való szembenézés tapasztalatával dolgoznak a csoport szellemiségének és kreativitásának védelme mellett. Azt tanuljuk meg, hogy miképp találjunk értelmet egy új, ismeretlen helyzetben, és hogyan bízzunk a kollektív energiában a gyógyulás és az alkotás érdekében.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-dr-smaroula-pandelis/

Érzékeljük a világban jelenleg tapasztalható problémákat: háborúk, éghajlati problémák, a társadalmak polarizálódása, a gazdagság koncentrációja és a szegénység növekedése. Hogyan reagálhat érdemben a konferencia multikulturális közege ezekre? Érdemes lehet megosztani egymással olyan társadalmi és politikai eseményeket, amelyek mind kollektív, mind egyéni szinten befolyásolták az életünket. 1974-ben Portugáliában békésen zajlott le a Szegfűs forradalom. A portugálok 48 év ditaktúrát és gyarmati háborút hagytak maguk mögött. Így 2024-ben a béke, a szabadság és a demokrácia 50. évfordulóját ünnepeljük Portugáliában. Ez a forradalom máig nagyon inspiráló momentum a legtöbb portugál ember számára, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok tekintetében is. 

A workshop résztvevőit azzal „melegítjük be”, hogy megosztjuk emlékeinket erről a történelmi időszakról, beszámolónkat néhány művészeti alkotással is illusztráljuk. Szociodramatikus kérdésünk a következő: Mit tudnak meríteni társadalmaink a portugál Szegfűs forradalom inspiráló társadalmi eseményéből a jelenleg megélt problémákra vonatkozóan? Arra fogjuk kérni a résztvevőket, hogy beszéljék meg és foglalkozzanak csoportokban azzal, mi inspirálja őket leginkább, és hogy ez miképp segíthet nekik abban, hogy hozzájáruljanak egy társadalmi probléma átalakításához, mellyel a közösségükben vagy csoportjukban találkoznak. Végezetül azt javasoljuk a résztvevőknek, hogy akció és expresszív technikák segítségével osszák meg egymással amire jutottak. 

Moreno, a többlet valósággal azt tanította nekünk, hogy mindannyian társalkotók vagyunk, és közösen építhetünk befogadóbb és igazságosabb társadalmakat a jelen és a jövő számára. Kutatásmódszertani szempontból a részvételi akciókutatás módszertanát fogjuk alkalmazni: egy nyitott, részvételi, kutatói műhelyt tartunk  a szociodráma eszközével. 

A workshop révén a résztvevők 

• tudni fogják, hogy a közösen megosztott élményekből miképp lehet kollektív műalkotásokat például állóképeket vagy rajzokat készíteni,
• jobban fogják érteni „többlet valóság” fogalmát

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-margarida-belchior/

A szociodráma erejét és a csoport erőforrásait felhasználva olyan szerepeket fogunk felfedezni, amelyek végtelen reményt hordoznak, illetve olyanokat is, amelyek sokkal korlátozattabbak e tekintetben. A szociodráma lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük mások gondolatait és érzéseit, illetve hogy új szerepeket és létformákat ismerjünk meg.

Miközben a bizonytalanság és a gyors változások világában haladunk előre, olyan eszközökre van szükségünk, amelyek segítenek a reménykedés kialakításában és erősítésében. Hozd magaddal a kíváncsiságod és a vágyad, hogy megfejtsük azokat a rejtett szándékokat, amelyek reményt korlátozzák! Együtt dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a két szerep közötti eltérés áthidalásának módjait.

A csoportszociometria nyomán haladunk, hiszen a szociodramatikus szerepek megteremtik és kialakítják az “itt és most” megoldásait arra, hogy eltávolodjunk a kétségbeeséstől és kiábrándultságból, és el tudjunk mozdulni a reményteliség felé.

A kétórás műhelymunka egy “üres szék” technikával kezdődik, hogy azonosítsuk a REMÉNY és a KORLÁTOZOTT REMÉNY általános gondolatait és érzéseit, majd a csoport által létrehozott szociodramatikus találkozássá fejlődik. A trauma-informált módszerek alkalmazásával áthidaljuk a szerepkülönbségeket, legyőzzük a félelmeket, és leküzdjük a kétségbeeséstől és a korlátozott reménytől a reményteliséghez vezető szakadékot. Vajon győzedelmeskedik-e a remény? Te döntöd el.

A workshop során:

• Meghatározunk és lejegyzünk két, számunkra újszerű egészséges üzenetet/megerősítést, amelyek ápolják és elősegítik a REMÉNYT.
• Megismerünk két traumatudatos gyakorlatot az érzelmi és fizikai biztonság fenntartására csoportos környezetben.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-julie-wells/

Ha egy közösség vagy szervezet kialakítja jövőképét, az aktív, összehangolt, tudatos változást jelent. Szociodráma vezetőként segíthetünk a közösségeknek abban, hogy elképzeljenek és eljátsszanak egy közös jövőképet. De mi történik ezután, amikor az emberek már cselekvésre készek, hogy a közös jövőképet meg is valósítsák? Van energia és van akarat. De mennyire tudnak rendszer szinten gondolkozni? Mennyi figyelem van a többiek változtatásra irányuló cselekedeteire? Az emberek gyakran nem látják a fától az erdőt.

A szociodráma segítségével feltárhatjuk, hogy mi történik, ha a változások párhuzamosan, a közösség rendszerének különböző területein történnek, és hogyan történhetnek szinergikusan, anélkül, hogy egymással versengenének. Az egészséges közösségi kapacitás építésében úgy segíthetünk, ha támogatjuk az aktív tagokat rendszerszemléletű tudatosságuk megerősítésében a többi változással kapcsolatban is. Így a közösség nem csak a vezetőire támaszkodik, hanem azokra a rugalmasan gondolkodó, tudatos, eltökélt, nagyvonalú tagokra is, akik jól tudnak együtt dolgozni, kooperálni és nem teremtenek konfliktusokat. 

A 2,5 órás workshop során a résztvevők a következő területeken szereznek tapasztalatokat: 

• A változások rendszerének feltérképezése egy közösségben: aktorok, cselekvések, érintettek.
• A változásokat alakító erők feltárása és konkretizálása. 
• A beavatkozás módjai, amikor a változásokhoz sok energia áll rendelkezésre.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-irina-stefanescu/

Próbáltál már könnyed, csendes, nonverbális, mozgásalapú szociodrámát? Workshopunkon a szociodrámát a Társadalmi Jelenlét Színházával (Social Presencing Theater – SPT) kombináljuk. Célunk, hogy feltárjuk egy csoport vagy közösség belső és külső kapcsolatait. Az SPT az U elmélet fizikai megvalósítása, amely a rendszerek tudatos megváltoztatásának kiterjesztett módszere. Az SPT “A falu” nevű formáját fogjuk használni, majd ezt fogjuk szociodrmatikusan továbbfejleszteni, 

A résztvevők rövid bevezetést kapnak az SPT-be, megtapasztalják az akciómódszerek kombinációját, valamint egy előadást is hallanak a két akciómódszer kombinálásának három különböző módjáról, ahogyan azt a „Sociodrama meets Social Presencing Theater on a bricoleur ́s journey” című cikkben leírtuk (in Zeitschrift für Psychodrama und Soziometrie 2024 első szám).

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-joerg-jelden/

A másik ember nézőpontjának elismerése, a csoport alkotóerejének felismerése, az értékelés és szeretet mások irányába egyszerűen azért, amilyenek – e képességeink tesznek minket emberré. Ugyanakkor könnyebb kimondani, mint gyakorlatba ültetni ezeket a képességeinket. Ennek oka, hogy olyan rendszerekben élünk, amelyek működési mintázataival szembe kell mennünk, ha ezeket gyakorolni akarjuk.

Szociodráma workshopunkon Moreno “szociális” és “kreatív” forradalomra vonatkozó víziójával fogunk dolgozni, amelyben az emberek új, szokatlan módokon képesek reagálni és szerepet tudnak cserélni másokkal.

Közösen kutatunk majd egy meghatározott rendszert, felfedjük az e rendszert mozgató társadalmi erőket, azonosítjuk az összefüggéseket és az egymásra ható tényezőket, és megkülönböztetjük azokat, amelyek támogatják és amelyek akadályozzák a résztvevőket abban, hogy kiteljesítsék emberi alkotóképességüket.

A workshop során azt ismerhetik fel a résztvevők, hogy mi minden lehetséges, amikor egy szisztéma minden cselekvője elkötelezett a csoportfolyamatban.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-cissy-rock/

A mitológiát olyan területnek tekintjük, amely az univerzális jelentésekkel foglalkozik, vagyis olyan témákkal, amelyek az emberiség kollektív dimenzióját érintik. Minden kulturális terméket, a művészeteket, az irodalmat, vagyis azok a produkumokat, amelyek újracsomagolják és revitalizálják az emberi természet megértése szempontjából  mindig is fontos témákat, áthatja a mitológia.

A görög színház, különösképpen a tragédia, azért  alakult ki, hogy formát adjon e témák egyfajta kollektív feldolgozásának. Csakhogy a tragédiát általában a közönség nézi,, akik szubjektíven dolgozzák fel annak érzelmi komponenseit. Mi viszont  olyan szociodramatikus tapasztalatok elbeszélésére vállalkozunk, amely a közönség által eljátszott tragédiákra vonatkozik. Egyéni és kollektív elemek keverednek egymással: Médeia, Antigoné vagy Oidipusz, a klasszikus szövegek eredetileg rögzített szereplői újraértelmeződnek a különböző emberek egyénisége által. A tragédia kórusa szabad mozgássá alakul át, amely Medea, Antigoné vagy Oidipusz egyéni értelmezéseit kommentálja. Élő zene követi a kialakuló komplex  összjátékot, és akusztikus visszajelzéseivel alakítja át azt.

A közönség bevonásával, bevonódásával többé már nem „csak” közönség. A rendezők egy olyan jam session vezetőjévé válnak, amely szétfeszíti a „klasszikus” szociodráma rendezett struktúráját és megbontja azt az improvizáció érdekében.

Az alkalom után a résztvevők videókon, technikai leírásokon és elméleti reflexiókon keresztül képesek lesznek felfedezni és alkalmazni, hogy a régi eszközök hogyan hozhatnak létre új jelentéseket a szociodramatikus munkában.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-davide-favero-stefano-candellieri/

A társadalom kultúráinak ismerete elősegítheti újszerű megközelítések létrejöttét a kollektív szerepek feltárásában és elismerésében. A többletvalóság csodája a képzelet és a játék e célra való felhasználásában rejlik, hiszen lehetővé teszi számunkra, hogy a közös jövő világában fedezzük fel és jelenítsük meg az életre és az együttélésre vonatkozó szükségleteinket és céljainkat. Dr. Moreno filozófiájából tudjuk, hogy kreatív zsenialitásunk révén újabb és újabb formáit alakítjuk ki a létezésnek, a kollektív létrehozásnak és a kapcsolódásnak. A többletvalóság a szociodrámában azt a célunkat teljesíti, hogy a jövő a jelenben történő megjelenítése révén, felfedezhetjük a kollektív kreatív lehetőségeket, kifejezhetjük reményeinket, hogy készen állunk, hogy vágyjuk a változást, annak érdekében, hogy egy jobb világot teremthessünk mindannyiunk számára. 

Műhelyünk azt vizsgálja meg, hogy miként lehet a jövőre vonatkozó elképzeléseinket jelenbeli cselekvésekké és törekvésekké alakítani. Dr. Moreno azt az üzenetet hagyta ránk, hogy ha el tudunk képzelni valamit, akkor azt meg is tudjuk valósítani: új, „láthatatlan dimenziókat” érhetünk el a kapcsolatok, a társadalmi inklúzió és a kollektív jövő kialakítására egy gyógyult globális társadalomban. „A többletvalóság (…) a valóság gazdagítása, a képzelet befektetése és kiterjedt használata révén” (Moreno, 1965). 

A workshop célja, hogy a résztvevők a szociodráma többletvalóságának alkalmazásával gazdag és átformáló tapasztalatot szerezzenek egy gyógyult és egyesült globális közösség elképzeléséről és megvalósításáról. 

A workshopon való részvétel nyomán: 

• A csoporttagok elmélyítik a többletvalóság fogalmát és annak felhasználását a szociodrámában, a kollektív jövőre vonatkozó szükségletek, célok, szándékok felfedezése és kinyilvánítása érdekében. 
• Megtapasztalják a kollektív kreatív potenciál feltárásának lehetőségét a jövőbeli víziók jelenbe emelésével, elősegítve a reményeket, a készséget és a hajlandóságot a pozitív változásra. 
• Meghatározzuk azokat az utakat és stratégiákat, amelyek segítségével az elképzelt jövőt kézzelfogható jelenbeli cselekvésekké és törekvésekké lehet alakítani, összhangban Dr. Moreno meggyőződésével, hogy a képzelet megvalósítható.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-daniela-simmons-bojana-glusac-drasla/

Ahogy Moreno is vallotta, amikor a demokratikus civil társadalmat belső és külső erők és érdekek fenyegetik, a csoportterapeuták és a csoportok tagjai jelentős, központi szerepet kapnak.

A szociodramatikus munka olyan terápiás és oktatási eszköz, amely segíti a megfigyelést, az érzelmi és mentális feldolgozást, és elősegíti a paradigmaváltásokat az empátián keresztül és az érzékeny változtatások révén.

A workshop során a résztvevők új gondolkodásmódokat vagy rejtett érzéseket fedezhetnek fel, amelyek hozzájárulnak a civil életben bekövetkező változásokhoz.

RÉSZLETEK: https://8thsociodramaconference.com/hu/program-yafi-shpirer/