ABSZTRAKT:

A workshop során a J. L. Moreno által kidolgozott három kapcsolódási szintet vizsgáljuk: a szociometria, a szociodráma és a pszichodráma használatát. A résztvevők egy csoportélmény során tapasztalják meg e három, az emberi kapcsolatok területét érintő fontos innovációt. A csoport telikus kapcsolatai – a különböző háttérrel, történetekkel és tervekkel rendelkező résztvevők kapcsolódása –  olyan sajátos csoportkultúrát teremtenek az itt és mostban, amely egyedi akárcsak valakinek az ujjlenyomata. A workshop során a csoportlét és a csoportműködés kérdéseivel foglalkozunk majd, a tudatos és tudatalatti működésekkel, amely révén a jelent vizsgálhatjuk: Mi jön létre az itt és mostban? Hogyan termeli ki a témáit a csoport? Hogyan lesz ennek a hordozója és képviselője egy konkrét személy, az aktuális protagonista?

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSTRACT:

Annak ellenére, hogy a pszichodráma megalkotója már az 1946-ban megjelent “Psychodrama” című könyv első kötetében teljesen egyértelműen fogalmazott pszichodráma és szociodráma elválaszthatatlan elméleti kapcsolatáról, e két területet különválasztása még ma, majd 80 évvel később is bevett gyakorlat. Az említett könyv 8. részét Moreno a szociodrámának szánja, és így fogalmaz: “Amikor az egyéneket közösségi szerepeik és szerepviszonyaik kollektív reprezentánsainak tekintjük és nem privát szerepeikkel és kapcsolataikkal foglalkozunk, a pszichodráma ‘szocio-pszichodrámává’ vagy röviden ‘szociodrámává’ válik. Sajnos még a nemzetközi kongresszusok és konferenciák is függetlenként kezelik a dráma e két formáját. Ezt a témát nem kerülhetjük meg! A workshopon azt tapasztalhatják meg a résztvevők, hogy egy személyes pszichodráma játék, amit a csoport termel ki egy rámelegedés során, miképp fordítható valódi szociodrámába. Arra számítunk, hogy e tapasztalat nyomán a résztvevők (a) alapvető belátásokra jutnak privát és a kollektív szerepek különbségéről, és (b) ötleteik születnek, hogy miképp hozzák létre azokat a csatornákat, amelyek pszichodrámát és szociodrámát összekötik, és lehetővé teszik, hogy közösségi szerepeinkben is láthatóbbá váljunk.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

„Minden ember szabadon, egyenlő méltósággal és jogokkal születik.” (Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata)

Az emberi jogok minden egyénre vonatkoznak, tekintet nélkül nemzetiségre, lakóhelyre, nemre, nemzeti vagy etnikai származásra, bőrszínre, vallásra, nyelvre vagy bármely más jellemzőre. Minden személyt megillet az emberi jogok megkülönböztetés nélküli gyakorlása. Ezek a jogok összefüggenek, feltételezik egymást és elválaszthatatlanok egymástól. A szociodráma egy akciómódszer, melyet Dr. J.L. Moreno alkotott meg. A szociodráma lehetőséget ad, hogy a csoport tagjai spontán módon, adott szerepeket vállalva eljátsszanak egy társadalmi helyzetet, hogy ezen keresztül tanulmányozzák és kezeljék kollektív kapcsolataik problémáit és különböző társadalmi nehézségeket. Az elnyomottak színháza a brazil Augusto Boal által létrehozott módszer. A módszer olyan színházi formákat foglal magában, amelyeket Boal először az 1960-as években dolgozott ki. Kezdetben Brazíliában alkalmazta módszerét, majd később Európában és Észak-Amerikában fejlesztette tovább. Boal technikái a színházat a társadalmi és politikai változások előmozdításának eszközeként használják. Hogyan működhetne együtt a szociodráma és az Elnyomottak Színháza az emberi jogok helyzetének megértése és érvényesítése érdekében, az emberi méltóság védelméért világszerte? Hogyan alkalmazhatják a szakemberek e két módszert együtt, az emberiség globális céljainak eléréséért? Workshopunk a változás megértéséhez és elindításához kínál módszertant.

A workshop révén a résztvevők

• Képesek lesznek szociodráma és Elnyomottak Színháza technikákat alkalmazni valós emberi jogi helyzetek bemutatására és elemzésére, elősegítve e kérdések mélyebb megértését.
• Képesek lesznek kultúraspecifikus kompetenciákat és készségeket azonosítani, annak érdekében, hogy ezen akciómódszereket különböző kulturális kontextusokban alkalmazzák, figyelembe véve azokat a specifikumokat és érzékenységeket, amelyeket az emberi jogi kérdések globális kezelése felvet.
• Megtapasztalhatják, hogy a szociodráma és az Elnyomottak Színháza kreatív technikái mennyiben lehetnek katalizátorok a társadalmi és politikai változásoknak az emberi jogok érvényesítése területén.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

A szociodráma e workshop során mint a pszichodráma és a csoportanalízis kombinációja jelenik meg. Az általam vezetett alkalmak a következő módon szoktak építkezni: szabad beszélgetés, egyéni pszochodráma vignetták a színpadon, anélkül, hogy ezek egyéni jelentéseit nagyon elmélyítenénk, inkább a csoportmátrixhoz való hozzájárulásukra fókuszálunk, végül pedig egy sharing kör. A workshop során e módszer alkalmazásának egy konkrét tapasztalatát fogom bemutatni, egy Krk szigeten 2023-ban rendezett klíma táborban tartott, “Szociodráma vignetta a jövőről” című workshopot. A workshop célja az volt, hogy megosszuk egymással személyes reményeinket és félelmeinket a jövővel kapcsolatban a klímaváltozások kontextusában. A tábor utolsó napján tartottuk a programot, és mivel ez már a búcsúzás ideje volt, a workshop lehetőséget teremtett, hogy kapcsolatba lépjünk a szomorúságunkkal és a gyászunkkal a dolgok azon formájának elvesztése fölött, ahogy eddig ismertük.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

E workshopon az előadó a fogyatékkal élő gyermekek és családjaik számára létrehozott szociális és oktatási központokban végzett munkájának tapasztalatait mutatja be. A szociális területen dolgozó szakemberek gyakran táplálnak negatív érzéseket a gyermekek szüleivel szemben: hibáztatják őket, haragszanak rájuk, néha vágyat éreznek arra, hogy megmentsék a gyermekeket az “elhanyagoló szülőktől”. A szociodramatikus akciómódszer használata a velük folytatott munkában (tréningeken vagy szupervízió során) segít a szakembereknek, hogy a családok helyzetét globálisabban lássák, ugyanakkor szerepet cserélve velük, a maguk egyediségében is megértsék a szülőket, és konkrétabb, kreatívabb és humánusabb megközelítéssel tudják támogatni őket.

Amikor a szülők csoportjaival dolgozunk, ugyanez a megközelítés lehetővé teszi, hogy megnevezzék és kifejezzék „elfelejtett” és elfojtott érzéseiket. Újra elfogadják ember voltukat – hogy szenvednek, mélyen sérültek, és tele vannak reménnyel egy méltó életre.

A workshop révén a résztvevők képesek lesznek azonosítani és mélyebben megérteni a fogyatékkal élő gyermekek szüleinek különböző belső folyamatait; illetve ezzel a megértéssel dolgozni velük a továbbiakban a szociális és terápiás beavatkozások során.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

A Kende Hanna féle gyermekpszichodráma lesz a workshop alapmódszere. A gyermekpszichodráma csoportokon a saját öngyógyító képességükkel dolgoznak a résztvevők. A csoportokon átélhető a közösség megtartó ereje, a valahová tartozás és az elfogadás. A közösségi élmény a szociális készségeket is fejleszti és segít megtalálni helyünket a világban. A mesék kitalálása a képzelőerő használatával egy mintha világba viszi a résztvevőket, ahol alkalomról-alkalomra fejlődnek szerepválasztásaikon keresztül. Csoportjaink mintát adnak egy jól működő közösségre és tapasztaljuk azt is, hogy a mintát továbbviszik a résztvevők saját közösségeikbe.

A workshopon azt vizsgáljuk, hogy a külvilág eseményei hogyan befolyásolják a kitalált meséket és, hogy hogyan kerülnek be a csoport intim terébe a társadalmat érintő témák. A legizgalmasabb ezekben a történetekben, amikor őszinte és kreatív megoldások születnek a háborús helyzetekre, világjárványra, a klíma válságra. Workshopunkon azt is körüljárjuk, hogy  miképp dolgozzák fel ezeket az eseményeket a csoportjainkon résztvevő gyerekek.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Ez a prezentáció Anton Pavlovics Csehov „A Sirály” című művének metaszínházi vonatkozásait vizsgálja, különös tekintettel az egyik szereplő, Trepljev figurájára. Jacob L. Moreno szociodráma elméletét használjuk, hogy megértsük, hogyan kapcsolódnak össze a személyes problémák és a társadalmi normák a darabban. Ennek fontos része a Trepljov által alkotott újfajta előadás, amely nagyon különbözik az anyja, Arkadina által képviselt hagyományos színháztól. Elemezzük, hogy Trepljov hogyan próbálja megtalálni saját művészi hangját és identitását, miközben kirajzolódnak az adott korszak nagy, generációk és eszmék közötti konfliktusai. 

A prezentáció során a szociodrámát használjuk arra, hogy olyan témákat vizsgáljunk, mint a művészeti hűség, a családon belüli problémák és a társadalmi normák követésére irányuló nyomás. Emellett azon is gondolkodunk, hogyan vonódik be a közönség a metaszínházi világba.  Ez megmutatja, Csehov miként keveri össze az alakítást és a valódi életet, arra késztetve az embereket, hogy gondolkodjanak saját társadalmi szerepeiken és identitásaikon.

Végül „A Sirály”-t mint  a szociodráma számára erős eszközt fogjuk látni. Hiszen a darab bonyolult kapcsolatokat mutat be az emberek és a társadalmi elvárások között, és mély elgondolkodásra késztet művészetről, arról hogy kik vagyunk, és hogyan kerülünk interakcióba egymással. Ez a mély ránézés Csehov darabjára ismét segít nekünk felismerni a mű jelentősségét és művészeti kvalitásait.

Tanulási célok:

• A résztvevők megtanulják azonosítani és megérteni „A Sirály” metaszínházi részeit, és látni, miért fontosak a társadalmi és személyes problémák megjelenítéséhez.
• A résztvevők többet tudhatnak meg arról, hogy a dráma hogyan használható a társadalom és a pszichológia tanulmányozására, és hogy a drámairodalom hogyan befolyásolja, miképp látja és hogyan viszonyul a közönség a darabhoz. 

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

Moreno úgy tekintett a szociodrámára, mint a társadalomkutatás kitüntetett eszközére. A módszer változatos hátterű társadalmi csoportokban való, széleskörű alkalmazhatóságát megtapasztaló dramatisták jelentős része osztja ezt a meggyőződést. A korábban jellemző, a módszertől magától alapvetően független, különböző tudománytörténeti okokhoz köthető késlekedés ellenére, az akadémiai szféra is egyre nyitottabbá válik a dramatikus eszközök kvalitatív kutatási módszerként való használatára.

A Drama as Academic Research (DAR) Kutatócsoport egy nemzetközi csoport, amely különböző tudományterületek kutatóiból áll, akik maguk is gyakorló dramatisták. A DAR tagjai arra hívják az érdeklődő akadémiai kutatókat és dramatistákat, hogy a dráma segítségével közösen tárják fel a tudástermelés lehetőségeit, feltételeit és különféle módszertani kérdéseit. A műhelymunka célja feltérképzeni, hogyan aknázhatók ki a társadalomtudomány számára a dráma kínálta lehetőségek a társadalmi valóság megértésében.

A workshop a drámából nyerhető tudás ismeretelméleti kérdéseivel foglalkozik: érvényességi, etikai, a kutatói szerepkörhöz kötődő kérdésekre keressük a választ. Összegyűjtjük mindazokat a dilemmákkal, amelyekkel a drámának mint adatgyűjtési eszköznek a használata során találkozhatunk, és feltérképezzük azokat a területeket, amelyeken a dramatikus módszerek eltérnek a hagyományos kutatásmódszertani gyakorlatoktól.

Szeretettel várunk mindenkit, aki csatlakozna hozzánk ebben az együttműködésben!

Tanulási célok: A résztvevők megértik a drámamódszerekkel kapcsolatos akadémiai kutatás szükségleteit és feltételeit, és betekintést nyernek a dráma mint kutatási eszköz kihívásaiba és lehetőségeibe az adatok érvényessége, a kutatási etika, az átvihetőség, és egyéb szempontokból.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Ez a workshop azt mutatja be, hogyan használhatjuk a szociodrámát az idegennyelv oktatás keretében. Az osztály résztvevői természetesen emberi lények és ekként is dolgozunk velük. Módszerünk a nyelvtanulást segítő pszichodramaturgia (PDL), amely Moreno fejlődés- és ideális működés koncepcióira épít. Kulcsa a kreativitás.

Moreno szerint a spontaneitás tanulható és gyakorolható. Ezt tesszük programunk során.

 A PDL a találkozáson (encounter) és az itt és moston alapuló pedagógiai módszer. A résztvevők nem tanulják a nyelvet, hanem a találkozás eszközeként használják. Arról szól, hogy használják, legyenek benne, éljenek az idegen nyelvben. Az oktató a kereteket és a biztonságos teret biztosítja, és végig abban támogatja a résztvevőket, hogy ki tudják fejezni magukat.

Workshopunk lehetőséget teremt annak megtapasztalásra, hogyan zajlik a nyelvtanulás a PDL módszerrel, amely pedagógiai alapokra épít, és a résztvevők illetve a csoport számára releváns tartalmakkal dolgozik.

A workshop résztvevői képesek lesznek a szociodramatikus szerepépítés és szerepjáték alkalmazására a idegennyelv tanításban, jobban fogják érteni, hogy a nyelvtanulás miképp is történik,  praktikus eszközöket kapnak a találkozások (interakciók) facilitálására az idegennyelv órákon.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Különböző akciómódszerek, a szociometria és a szociodráma alkalmazásával a csoportban felmerülő gazdasági témákkal fogunk foglalkozni, legyenek ezek személyes vagy rendszerszintű kérdések. Teret és hangot adunk a különböző aspektusok megjelenésének. E megközelítés tudatosabbá tesz bennünket a tekintetben, hogy hozzáállásunk miképp formálja a pénzzel kapcsolatos döntéseinket, és segít minket adott szándékoltságú gazdasági rendszerhez vezető stratégiák kialakításában.

A workshop révén a résztvevők tudatosabbakká válnak gazdasági kérdésekhez kapcsolódó elképzeléseiket és viselkedésüket illetően és hazavihetnek néhány ötletet, amelyekkel a saját hatókörükben változásokat kezdeményezhetnek.

AZ ELŐADÓKRÓL:

ABSZTRAKT:

Munkánkban a következő célokat tűztük ki:

(1) a pszichoszociális fejlődés a segítői tevékenység során: önismeret, kapcsolódás a saját belső világhoz, érzelmi megélések figyelembe vétele;

(2) a szociális készségek és kommunikációs képességek fejlődése: képessé válni az őszinte kommunikációra és konstruktív megoldásokra nehéz és extrém helyzetkben is;

(3) egy biztonságos kapcsolati tér létrehozása a hiány, a veszteség, a halál átgondolására és feldolgozására.

Jung a “sebesült gyógyító” archetípusáról beszélt, aki két ellentétes pólust hordoz magában: a gyógyítót és a sebesültet. Ez a szempont lényegesebb, mint valaha a segítő szakmákban. A saját tapasztalatok bázisán történő fejlődés mindenki számára lehetővé teszi, hogy a kliensekkel és a családokkal kialakult kapcsolatokból, saját megéléseiből tanuljon. Azokat a kreatív képességeket fejlesztjük, amelyek révén a beteget körülvevő család jellegzetességei észlelhetővé és stimulálhatóvá válnak, ezáltal a fókuszt áthelyezve a környezetben rejlő pozitív erőforrásokra. Munkánkban a következő módszereket használjuk mind a beteg- és családgondozásban, mind a csoportokkal: beszélgetés, aktív hallgatás, narratív orvoslás, szocio-pszichodráma és művészetterápia.

Olyan teret hozunk lére, amelyben a résztvevők kritikailag reflektálhatnak a segítői viszonyban megjelenő interperszonális kapcsolatokra, mind a betegekkel mind a családokkal. Ebben a folyamatban találkozunk az orvostudomány mindenhatóságának mítoszával, a Chiron mitológiával, az élet múlandóságával és közösen dolgozzuk fel a gyász tapasztalatát.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSZTRAKT:

A mitológiát olyan területnek tekintjük, amely az univerzális jelentésekkel foglalkozik, vagyis olyan témákkal, amelyek az emberiség kollektív dimenzióját érintik. Minden kulturális terméket, a művészeteket, az irodalmat, vagyis azok a produkumokat, amelyek újracsomagolják és revitalizálják az emberi természet megértése szempontjából  mindig is fontos témákat, áthatja a mitológia.

A görög színház, különösképpen a tragédia, azért  alakult ki, hogy formát adjon e témák egyfajta kollektív feldolgozásának. Csakhogy a tragédiát általában a közönség nézi,, akik szubjektíven dolgozzák fel annak érzelmi komponenseit. Mi viszont  olyan szociodramatikus tapasztalatok elbeszélésére vállalkozunk, amely a közönség által eljátszott tragédiákra vonatkozik. Egyéni és kollektív elemek keverednek egymással: Médeia, Antigoné vagy Oidipusz, a klasszikus szövegek eredetileg rögzített szereplői újraértelmeződnek a különböző emberek egyénisége által. A tragédia kórusa szabad mozgássá alakul át, amely Medea, Antigoné vagy Oidipusz egyéni értelmezéseit kommentálja. Élő zene követi a kialakuló komplex  összjátékot, és akusztikus visszajelzéseivel alakítja át azt.

A közönség bevonásával, bevonódásával többé már nem „csak” közönség. A rendezők egy olyan jam session vezetőjévé válnak, amely szétfeszíti a „klasszikus” szociodráma rendezett struktúráját és megbontja azt az improvizáció érdekében.

Az alkalom után a résztvevők videókon, technikai leírásokon és elméleti reflexiókon keresztül képesek lesznek felfedezni és alkalmazni, hogy a régi eszközök hogyan hozhatnak létre új jelentéseket a szociodramatikus munkában.

AZ ELŐADÓRÓL:

ABSTRACT:

This workshop will work with whatever topic participants choose.

Learning objectives:

• the use of spontaneity
• finding a topic
• scene setting

ABOUT THE PRESENTER:

ABSTRACT:

This session will demonstrate and engage participants in action, exploring effective warm-up techniques tailored to the unique challenges and opportunities of directing sociodrama online, with a focus on collective explorations. Participants will learn how to effectively engage and prepare groups for sociodramatic work in virtual settings. By the end of this session, attendees will be equipped with practical strategies to foster group cohesion, stimulate participant readiness, and facilitate meaningful collective inquiry and reflection in an online environment.

Learning Objectives:

• After this session, participants will be able to demonstrate online warm-up exercises for sociodrama in at least three different, innovative, and creative ways.
• Following this session, participants will be able to identify various online tools for facilitating sociodrama within their own communities.

ABOUT THE PRESENTERS:

Both presenters are immersed in education and have been in the field of psychodrama and sociodrama for years. „Tele” connected them three years ago when they met at a Tele’Drama workshop, and since then, they have been building their knowledge and experience in providing action methods workshops online, both in their own countries and internationally.