ABSZTRAKT:

Az éhezés, a nyomor, az üldözés elől menekülők számára különösen, de a más hátrányokkal küzdő embertársaink számára is kulcskérdés, hogy be- és elfogadjuk-e őket? Megnyitjuk-e magunkat és javainkat előttük, akarjuk-e érteni őket és helyzetüket? Úgy tekintünk-e a másik értékeire, méltóságára, mint a sajátunkéra? „Mert éhes voltam, és adtál enni. Idegen voltam, és te befogadtál”

Az ember világban való létét reflektáló szentírási felfogásból következően, a bibliodráma – hasonlóan a szociodrámához – a mindenkori élethelyzetek visszásságait meghaladó törekvések egyik fontos médiuma. A jelen esetben például azt próbáljuk megmutatni, hogy miként válhat egy bibliai történet társadalmi méretű feladatok megoldásának inspirálójává, hogyan segít az abban feltáruló szociális helyzet személyes átélése egy közösséget abban, hogy érzékenyebben mozgósítsa erőforrásait a felelősségvállalásra.

Kezdő történetünk egy lenyűgöző interkulturális-interetnikus esemény: „Abban az időben, amikor a bírák uralkodtak,… [a] éhínség volt az országban. Egy férfi tehát a júdai Betlehemből feleségével és két fiával együtt egy időre Moáb vidékére költözött {…} Moábita nőket vettek feleségül.” (Ruth 1,1-5.)

Workshopunk első részében az elbeszélés ott és akkor szociális kontextusának átélésére-reflexiójára kerül sor, a rákövetkező részben pedig közösen megalkotjuk a kiinduló szituáció itt és most valóságát. Közben különösen figyelünk a mindenkori emberközi viszonyokban rejlő közös alapokra, a megértés, a szolidaritás, a befogadás, a szubszidiaritás eszméinek szempontjaira. Kísérletet teszünk az ökumenikus és interkulturális attitűd örömeinek és feladatainak átélésére, arra, hogy miként és mennyire válhat életté bennünk és általunk a szentírási igazság: „Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük! Ez a törvény és a próféták.” (Máté 7, 12.)

AZ ELŐADÓKRÓL: